Irodalmi Szemle, 2009
2009/3 - KÖSZÖNTJÜK AZ 50 ÉVES HIZSNYAI ZOLTÁNT - Majercsík Mária: Krúdy és Podolin (tanulmány)
66 Majcrcsik Mária levélben a 13 városhoz hozzácsatolta Podolint, Gnézdát, Ólublót és megalakította a 16 szepesi város ke-rületét, provinciáját Igló székhellyel.'' 1876-ban a 16 szepesi városból, továbbá Lőcse és Késmárk szabad királyi városból hozták létre Szepes vármegyét. A város sokszor leégett: 1873-ban és 1874-ben, 1885-ben a fele és 1887- ben pedig 50 ház.10 „A zálogban töltött száz évek úgy múltak el a városka felett, mintha valami dermedt álomban töltötték volna. ... a városka ugyanabban a középkori, ódon állapotban van Mária Terézia idejében, mint amikor Zsigmond zálogba vetette. Nem raktak itt le egyetlen téglát sem azóta - talán még az emberek is ugyanazok voltak.”- írja Krúdy." A lengyelek annyit tettek, hogy néhány lándzsás katonát küldtek a városka védelmére, akik megvédelmezték a városkát a hegyvidéki rablóbandáktól. A városok középkori arculatának megmaradásában közrejátszott, hogy az elzálogosított területeket se a zálogba adók, se a lengyelek nem látták érdemesnek fejleszteni, a török hódítás pedig a Szepességet elkerülte.12 Andrássy János, Szepes vármegye akkori (1772-beni) alispánja meg is jegyezte, miszerint: Már régen el fogjuk felejteni az egész középkort, a szepesi városokban még mindig föltalálható leszen ez a kor. Ők elmaradtak az időtől, és talán sohasem fogják utolérni a valóságos időt.”13 A határ közelsége ugyancsak meghatározta a városka életét. Virágzó kereskedelmet eredményezett, de periféria jellegűvé is tette a vidéket.14 A határszéli helyzet ténye mindemellett — Fábri Anna szavaival élve sokatmondó - sok jelentésű metafora is Krúdy számára. Átutazók állomása: egyszerre valóságos és álomszerűén tünékeny hely. Krúdy emlékezete Podolint gyermekkora meghatározó jelentőségű színhelyei között őrizte. Az évszázados lengyel fennhatóság középkorias emlékei, a ködös hegyvidéki esték, a szokatlanul hosszú és kemény telek afféle mesés, világvégi hangulatot kelthettek az alföldi kisfiúban.15 Krúdy írásaiban az idő igen gyakran megáll, s történeteinek nagy része téli környezetben játszódik, így A podolini kísértet is. A tél jelen esetben a városkák múltba dermedésének, a középkor konzerválódásának kifejezője. Emellett a télnek erősen izoláló hatása is van, mesebeli hangulatot idéz elő.16 A regénybeli Podolin a dermedt időtlenséget hordozza magán. „Magas kőfal vette körül, és falakon négy kapu nyílott a négy égtáj felé. A Poprád ott szaladt el a bástyák alatt, mintha csak a Poprádot is zálogba csapta volna a könnyelmű Zsigmond: a Poprád is kifelé folyt Lengyelországba.”17 Vasútnak híre-hamva se volt messzi a vidéken, viszont a városka útjába esett a nagy országútnak, amely keresztülvezet a határon, s így nem volt teljesen elzárva a külvilágtól. A furmányos szekerek nagy csörömpöléssel döcögtek a városka kövezetén, mely még a középkorból maradt itt. Egyetlen vendégfogadója a Róka volt. Főtere négyzet alapú (ebben is őrzi középkori jellegét), körülötte házak találhatók.18 A középkori városok általában emeletesek Az adott helyzetben csak felfelé lehetett terjeszkedni, ennek megvalósulása, az emeletépítések, amelyek viszont az egykori jómódot is jelzik. Kapujuk mindig zárva, vasrácsok az ablakokon. A Riminszky-ház is emeletes, kés
