Irodalmi Szemle, 2009
2009/12 - KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC - Markó Emil: Forró mámor (vers)
ň I Markó Emil Forró mámor Lebben a fátyol, mögötte látszol, sejtelmes pillanat, lélegzet elakad. Torkom kiszáradt, rég vágytam a vágyat, mely most elönt, s az ágyra dönt. Hűvös az éjszaka, forró a mámor, szellő fuvallata, árnyak varázsa. Káprázat? Valóság? Elgyengít a gyáváság. Mesék ködén át elhódít az ábránd. Indulnék feléd, de elmosódik a kép. Mozdulatom elakad s a fátyol elszakad. Alom volt ez, semmi más? Csak hazug látomás, mely téged visszavár.
/
