Irodalmi Szemle, 2009
2009/2 - Csehy Zoltán: „Minek zene minek fog minek oboa” (Vázlatos eszmefuttatás Cselényi László költészetének zenei értelmezhetőségéről)
Csehy Zoltán 2. „Szöveg-szakadék” és/ vagy „szótár-bilincs” Boulez zenei világa meglehetősen sokrétű: a radikális szerializmus mindent racionalizáló törekvéseitől kezdve (lásd a Structures című alkotást) az aleatóriáig terjed. Kétségtelen, hogy az aleatória noha felszabadít vagy nyitva hagy néhány zenei paramétert, mégiscsak ellenőrzött marad. A Cselényi-szövegekkel leginkább kompatibilisnek tűnő alkotás talán a Harmadik szonáta és a Pli selon pli című kompozíció. A Harmadik szonáta 1958-tól gyakorlatilag work in progress, nem nyerte el határozott alakját, önazonossága nemcsak előadásfüggő, hanem a szerzői intenció programszerűen megnyilvánuló felülíró karakterének is ki van téve, lévén, hogy például máig nem minden részlete ismert.6 Maga a mű öt egységre, tételre bomlik, ezeket Boulez a formant (formáns) szóval illette. A (jelenlegi) struktúra a következő: Constellation Antiphonie Trope Strophe Sequence Constellationmiroir Látható, hogy a központi formant tükörpozícióval is rendelkezik. Az Antiphonie két nagyobb antifonális egységből áll, melyek öt-öt szakaszra oszlanak, s az
