Irodalmi Szemle, 2009

2009/11 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Tőkéczki László: Közép-Európa és a magyarság cseh szemmel (Rudolf Kučera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével)

KÖNYVRŐL KÖNYVRE 77 a közösséget. A temetése is olyan megrázó és impozáns esemény, mintha még halála előtt saját maga írta volna a forgatókönyvet. Pedig ez az óramű pontossággal megszerkesztett temetési szertartás a közösség müve, amelyet az iránta való nagy­rabecsülés ihletett. A regényben többször találkozhatunk Sebesztov doktor rokon­szenves alakjával, Ljosa Leontyewel, a minden lében kanál körzeti pártbizalmival, Kolka Urbljuddal, a város naplopójával, léhütőjével és semmirekellőjével vagy a félkegyelmű Vityával... Az a többszólamú panoráma, amely egyúttal az oroszországi társadalmi-poli­tikai viszonyok kicsinyített mása, tán két-három fejezet erejéig mégis megmutatja a lidérces, félelmetes és elhallgathatatlan múltat is, amelynek útvesztőjében egy testileg-lelkileg kifosztott népcsoport áll kitelepítésre várva. Ezek a szerencsétlen, hazájukat vesztett porosz tömegek mindössze egy pudos (16,38 kg) csomagot vi­hetnek magukkal, akiket aztán őrkíséret mellett kivezetnek az állomásra, marhava­gonokba pakolják őket és elindítják Németország felé... És a cseréptetős házak, „a macskaköves és aszfaltos utak, amelyeket sűrű jegenyesorok szegélyeztek, a keskeny csatornák és a vízfolyást lassító zsilipek, a halvány német égbolt a sima Balti-tenger felett” egyetlen óra alatt az oroszoké lett. Az egyetlen, ami megmaradt a múltjukból, hogy bosszúból rájuk gyújtották a gerendaházukat, meg hogy a lányoknak odaveszett a vőlegényük a fronton. Mennyire kísérteties analógia ez a szlovákiai magyarság életében is!... A „kommunista demokrácia” tehát elűzte föld­jeiről az őslakosságot, hogy mások ingatlanát új, sehonnai, bitorló „honfoglalók” vegyék erőszakkal hatalmukba. Progresszív történelem- és életszemlélete, élvezetes ábrázolásmódja, világos és szabatos gondolatmenete, kihegyezett, frappáns befejezései, a szereplők akár bekezdésenként más-más megvilágításba helyezése, a környezet olykor-olykor groteszk-abszurd rajza, mind megannyira pozitív stílusjegy, amely talán Bujda következő müveiben még erőteljesebbé válhat. A mozaikokra töredezett, s egyúttal a belőle felépített, talán humánusabb, emberi világ megelevenitése leginkább Ljud- mila Ulickaja irodalmi-esztétikai törekvéseivel hozható párhuzamba. Köbölkúti Varga József VENDÉGKRITIKA Közép-Európa és a magyarság cseh szemmel Rudolf Kučera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével Rudolf Kučera cseh professzor szép kiadásban magyarul most megjelent, cse­hül még a 90-es évek elején kiadott könyve sokféle revelációt jelenthet a magyar olvasóknak. Uniformizáltan posztmarxista és/vagy (neo)liberálisan progresszív

Next

/
Oldalképek
Tartalom