Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - TANULMÁNY - Czapáry Veronika: A tükröződés kettőssége Nárcisszus és Echo nimfák pszichéjében (tanulmány)
TANULMÁNY CZAPÁRY VERONIKA A tükröződés kettőssége Nárcisszus és Echo nimfák pszichéjében Ezeknek az állításoknak minden tapasztalatunk ellentmond, minthogy ez arra int bennünket, hogy az egót (moi) ne úgy fogjuk fel, mint ami lényegében az észlelés-tudat rendszer középpontjában helyezkedik el, s ne is úgy tekintsük, mint amit a „realitáselv’’ strukturál; ez az elv egy olyan tudományos előítéletet fejez ki, amely szemben áll a dialektikus megismeréssel. Tapasztalatunk arra tanít, hogy inkább a félreismerőfunkcióból kell kindulnunk, amely az egóra (moi) minden struktúrájában jellemző, s amelyet Anna Freud oly világosan felismert. Hiszen ha a Verneinung (tagadás) a legnyilvánvalóbb formáját képviseli is, hatásai rejtettek maradnak mindaddig, amíg nem vetül rá valamennyi fény a sorsszerűség szintjén, s ez az, ahol az „ösztön-én ”, az Az ($a) megnyilvánul. " (Jacques Lacan) Freud nem véletlenül érdeklődött a görög mitológia iránt, hiszen az képes olyan ősi történeteket, tudattalan folyamatokat közvetíteni, melyek pontosan leképezik a pszichés működéseket. Oidipus, Medeia, Elektra, az őrület, bánat, könny és öröm színterei, a szárnyra kelő és lezuhanó Ikarusz, mind jelképezik a tudattalan működési mechanizmusait, a psziché fejlődési stádiumait, és a pszichoanalízisben jócskán akadunk példákra arra nézve, hogy Freudot mennyire bűvöletbe ejtette az ókori népek ősi mitológiája. Például Nárcisszus mitológiája érdemes arra, hogy közelebbről megvizsgáljuk. Az eredeti mitológiában (Ovidius: Átváltozások) Nárcisszus boldogan vadászgat erdők és mezők rengetegében különféle élőlényekre, főként szarvasokra, és ezen kívül nem törődik semmivel önmaga szépítgetésén kívül. Hírlik róla, hogy nem foglalkozik a külvilággal, az ún. „boldog öntudatlanság” gyermeki, róla elnevezett nárcisztikus állapotában él. A gyönyörűbbnél gyönyörűbb nimfanők sorra szerelmesedtek bele a daliás ifjúba, udvaroltak neki, ő azonban figyelemre sem méltatja őket, mindenkinek a csúfondáros elutasításban lesz rész. Pedig lénye annyira lenyűgöző, szépsége ámulatba ejtő, nem lehet neki ellenállni. O, mondhatjuk úgy, érinthetetlen marad. Az egyik szép nimfa azonban, Echo nimfa, nem tud belenyugodni az elutasításba, betege lesz a szerelemnek, úgy érzi, nem tud Nárcisszus nélkül élni. Echónak is figyelemre méltó családi története van: nem más, mint a főisten, Zeusz (az istenek istenének) gyermeke, anyja pedig egy másik főisten, Héra. Ám
