Irodalmi Szemle, 2008
2008/9 - ANKÉT - Helyünk Európában... (Részvevők: Csáky Pál, Duba Gyula, Gál Sándor, Görömbei András, Lovász Attila, Pomogáts Béla, Kérdező: Fonod Zoltán)
ANKÉT Egy problémával azonban szembe kell néznünk: fájdalmas látni, mennyire alulteljesít az utóbbi években a magyar politikai elit. Az természetes, hogy együtt kell működnünk velük, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Magyarország érdekérvényesítő képessége sajnos az utóbbi években csökkent. LOVÁSZ ATTILA: - Előző válaszaimból kiderül, hogy a „magyarság problémáit a nyugati demokráciák emberjogi törekvéseihez kapcsolódóan kell megoldani”, programját sem korszerűnek, sem hatékonynak nem tartom. Sajnos a nyugati demokráciák is nemzetállami koncepciókra építik emberjogi törekvéseiket, ha nemzeti, nyelvi, kulturális kisebbségekről van szó. A nyugati demokráciák emberjogi normáit roppantul fontosnak tartom olyan kisebbségeknél, mint a szociálisan hátrányos helyzetűek, mozgáskorlátozottak, szenvedők, árvák, de a nemzeti kisebbségek kisebbségként való megfogalmazását két évszázados, nem mindig sikeres, háborús szenvedéseket hozó és megoldásokat nem kínáló nemzetállami koncepció termékének, s a magam részéről elvileg elutasítást érdemlőnek tartom. Más kérdés, hogy nemzetállamok vannak, tehát azok kereteiben kell élnünk, dolgoznunk, de a munkánk igenis szolgálhatja a nemzetállami koncepció gyengítését is. GÖRÖMBEI ANDRÁS: - Az Európai Unió a határok „légiesítése” révén lehetőséget ad a magyarságnak arra, hogy szétszórtsága ellenére biztosítsa a magyar nemzetközösség határok fölötti megerősítését, a szétdarabolt nemzet tudati és közérzeti, szellemi és lelki újraegyesítését. A Magyar Tudományos Akadémia példamutatóan élen jár ebben. Az 1980-as évektől választotta tiszteletbeli tagjai közé a külföldön élő magyar tudósokat is. 1990-ben pedig létrehozta a külső tagság intézményét a határon túli magyar tudósok számára. Ezzel a világban szétszórtan élő magyar kutatók külön státust kaptak a Magyar Tudományos Akadémián, mely kultúmemzeti alapon kíván az össz- magyar tudományosság képviselője és segítője lenni. Megalakult az Akadémián a határon túli magyarsággal foglalkozó bizottság. Ez előbb a külügyi bizottság albizottságaként működött, majd 1996-ban e helyett létrehozta a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot azzal a céllal, hogy az a külföldi magyar tudományosságot a magyar nemzet belső ügyének tekintse és sokféle módon segítse. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia kiterjesztette a köztestületi tagságát a határon túlra. Ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy nemcsak külső tagjait kívánja ezentúl segíteni, hanem az egész határon túli magyar tudományosságot a maga belső ügyének is tekinti. A Magyar Tudományos Akadémiának ezernél több határon túli köztestületi tagja van. Ennek a folyamatnak fontos része a Domus-program, melynek keretében az utóbbi 10 évben több mint 2000 hónap ösztöndíjas magyarországi kutatási lehetőséget kaptak a határon túli magyar kutatók. S ez csak egyike a teljes magyar tudományos közösséget összefogni és segíteni akaró koncepciónak. Az MTA az egyes határon túli régiók tudományosságát szervezetileg is segíti. Létrehozta — a debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi mellett - a hatodik területi bizottságát, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. Ez az Európai Unió régiókat segítő koncepciójával is összhangban van. DUBA GYULA : - Gyakran hallani új nemzetstratégiáról vagy annak szükségességéről, minőségéről és tartalmáról annál kevesebbet! S a gyakorlat, mely talán alakíthatná, eléggé borús képet fest! Első komoly tettnek gondolom a KMFK
