Irodalmi Szemle, 2008

2008/1 - NYELV ÉS ÉLET - Misad Katalin: Az intézménynevek standardtól eltérő írásformái a szlovákiai magyar nyelvű sajtóban

NYELV ÉS ÉLET tári részbe való beiktatása nem oldotta meg azokat a helyesírási problémahelyzete­ket, amelyek a társadalom differenciálódásával járó új névtípusok keletkezésekor jelentkeztek. Az intézménynevek írását az 1954-es, tizedik kiadású helyesírási sza­bályzatban egységesítették először. Az előírás, mely szerint „a lényeges elemek nagy, a lényegtelenek kis kezdőbetűvel írandók”, meglehetősen liberális írásmódot eredményezett. Ezt volt hivatott kiküszöbölni a jelenleg is érvényben levő 1984-es, 11. kiadású szabálygyűjtemény 187. pontja, mely - az és kötőszó, valamint az a, az névelők kivételével - az intézménynév valamennyi elemére kiterjesztette a nagybe­tűs írásmódot; pl.: Magyar Tudományos Akadémia, Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség. A hazai magyar nyelvű sajtóban ennek ellenére gya­koriak az alábbi megoldások: Európa Klub polgári társulás, Kecskés László társa­ság, Márai Sándor alapítvány, (a) pozsonyi nemzeti színház (vagy: a pozsonyi Nem­zeti színház), (a) pozsonyi szlovák etnológiai Intézet, kelet-szlovákiai Villamos Müvek Rt., (a) Dunaszerdahelyi Komensky utcai alapiskola, Nyitra megyei önkor­mányzat stb. Az intézménynevek alárendelt egységeinek írását a szabályzat 189. pontja al­pontokban szabályozza. Ha egy intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intéz­ményei is vannak, ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk (189. a); pl.: az MTA Nyelvtudományi Intézete. Az egy intézményen belüli nagyobb szerve­zeti egység, testület stb. neve akkor írandó intézménynévszcrücn, ha az egyediség érzékeltetésére szükség van (189. b); vagyis: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék (pl. a Comenius Egyetemen). Ugyanezen szabálypont c) alpontja szerint kis kezdő­betűvel írjuk az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra uta­ló megnevezését, pl.: a Szlovák Televízió kereskedelmi osztálya. Főként a b) sza­bálypont megfogalmazása hagy tág teret a megnevezés egyéni megítélésének, a kü­lönböző értelmezéseknek, legalábbis ezt igazolja a szlovákiai magyar sajtónyelvi írásgyakorlat: (a) Komáromi Járási Hivatal Iskolaügyi Osztálya, (a) Dunaszerdahe­lyi Városi Hivatal Pénzügyi osztálya, (a) Dunaszerdahelyi Körzeti Hivatal közleke­dési osztálya, a Csemadok Vásárúti Alapszervezete, a Csemadok nyékvárkonyi alapszervezete, a Comenius Egyetem Magyar nyelv és irodalom tanszéke, a kultu­rális minisztérium nemzetiségi főosztálya, az Oktatásügyi Minisztérium Középis­kolai főosztálya stb. A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása a 190. pontban elkülöníti az in­tézménynévszerű megjelöléseket az intézménynevektől. Eszerint a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak in- tézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű ta­got (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk; pl.: Lux mozi, Hét Törpe cukrászda. Más kiad­ványok — mint pl. A földrajzi nevek helyesírása c. szabályzat - szerint azonban a használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok intézménynévként is írhatók:

Next

/
Oldalképek
Tartalom