Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly-Hála József: Adalékok Ipolyi Arnold születéséhez és gyermekéveihez
MÚLT ÉS EMLÉKEZET tikus és ügyvéd volt36 Pesten, előtte Nagyszombatban tanult bölcsészetet, Pozsonyban pedig jogot hallgatott. 1844-ben Gyulán nyitott ügyvédi irodát, az 1848-1849-es szabadságharcban a délvidéki és erdélyi küzdelmekben nemzetőrként vett részt. Ott volt Komárom védelménél is. A kapituláció után bujdosott, később pedig raboskodott. Korábban alispán és országgyűlési képviselő is volt. A másik Stummer-gyermek, Auguszta 1829. október 20- án született Ipolykeszin. Ugyanitt látta meg a napvilágot 1831-ben a következő testvér, György is, aki 1848-1849-es honvédtiszt volt, majd ügyvédi diplomával a felsőbakai birtokon telepedett le Pozsony megyében. Az ő nevéhez az egykori anyakönyvbe bejegyezték, hogy az „Ipolyira lett változtatva őfelsége által” az 1892. év április 25-én kelt 309. számú rendelet alapján. Az ötödik gyermek, Gyula (1833-1866) már Korponán született. (Ez is bizonyítja, hogy a család akkor valóban ott lakott.) Ő is a szabadságharc honvédje volt, s a 23. számú gyalogezredben szolgált. Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar nemzetségi zsebkönyv szerint a Stummer család utolsó gyermeke, Mária 1840. március 26-án Ipolykeszin született.37 Elképzelhető, hogy Stummerék akkor visszaköltöztek az Ipoly mentére. Csalomjai Pajor müvében még több helyen is írt Stummerékról. Az alábbi idézetből fény derül a család további sorsára, illetve a szerző más családtagokról is említést tett: „[...] Stummerék Hont megyei ipolykeszii birtokukat eladván, lakni Kor- ponára jöttek; ahol Arnold velem syntaxisba, egy évvel fiatalabb testvére Lajos pedig (a későbbi Terényi) a 3-ik grammatikai osztályba járt; s a kiből szintén igen derék ember (Békés megyének 49-ben első ispánja és országgyűlési képviselője) lett. Stummer Ferencz, az apa később Hont megye akkori főispánja, 1-ső Majláth György pártfogása útján a gr. Pálfi-féle bajmóczi uradalomnak dirigens tisztjévé lett kinevezve, de mert nagyurias vágyait ez a szép állás nem elégítette ki, végre Tersztyánszky Sándornak, mint rokonának dalmadi birtokán vonult meg [...]”.“ Csalomjai Pajor idézett adalékai több szempontból is fontosak számunkra. Először is kiderül belőlük, hogy Ipolyi nemcsak vizsgázott Korponán, de rendes tanulója is volt a piarista algimnáziumnak. S bár ez, illetve ennek professzora, Wagner páter úr nem volt a legjobb hatással rá, a fiatal diák e város régi emlékei közt kapta a történelem és régészet iránti első inspirációit. Az iskola különben csak 1848-ig működött. A megszűnt intézmény helyén 1875-ben Ipolyi hálából felsőbb népiskolát alapított. A földi, Csalomjai Pajor István - lévén evangélikus vallású - az 1834-1835-ös tanévet már a Selmecbányái evangélikus líceumban kezdte. Akkor kerülhetett oda Ipolyi is, a Királyi Katolikus Főgimnáziumba, melyben 1776-ban a piaristák vették át az oktatást. Benyák Bernát 1807-től oktatta ott a magyar nyelvet, Simái Kristófot pedig, aki szintén tanára volt az iskolának, az anyanyelvi színiirodalom úttörőjeként is emlegetik. Sajnos, ők 1834-ben már nem éltek, de szellemük még hathatott Ipolyira, akárcsak a város történelmi hangulata, s csodálatos műemléképületei. Eme rövid korszaka nem eléggé ismert Ipolyinak, bár - mint már fentebb is szó esett róla, s amint Hoppál Mihály is írta - „már tizenkét éves korában kialakult komoly történeti érdeklődése, s tanárai hatására erős vonzalma a papi pálya iránt. Szülei nem ellenezték választását. Előbb a pozsonyi Emeri- canumban, majd a nagyszombati líceumban végezte el a bölcsészeti tanfolyamot, mai fogalmaink szerint a középiskolát. Tanárai közül a magyar nyelv és irodalom tanára, valamint történelemtanára volt az ifjú szellemi fejlődésére nagy hatással”.39 Nagyszombati tanárai közül Prokopp Gyula említette Molnár Jánost, akinek 1840.
