Irodalmi Szemle, 2008

2008/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly-Hála József: Adalékok Ipolyi Arnold születéséhez és gyermekéveihez

MÚLT ÉS EMLÉKEZET főszolgabírója volt. Felesége, Szmrecsányi Arzénia, a művelt nagyasszony 1802. július 19-én született Hont megye északi palóc kisközségében, Kelenyén (+ Léva, 1881. szep­tember 21.). Ugyanott hunyt el Szmrecsányi Elek (1770-1821), Ipolyi anyai nagyapja. Az egykori honti alispán felesége volt az a Horváti és Disznósi Horváthy Ágnes (más helyen Anna, 1771-1832), akinek révén a Szmrecsányiak a disznósi birtokhoz jutottak. A Szmrecsányiak Liptó megyéből kerültek Hontba 1722-ben, amikor is Szmrecsányi Imre honti és zólyomi főispán házasságot kötött Palásthy Annával.5 Ipolyi anyai nagyszüleinek egyik ősi fészkét, Disznóst, 1312-ben említi először oklevél, amikor is „Zsemberi Ambrosius 1 1/2 ekényi vásárolt disznósi földjét [...] leányának, Erzsébetnek, Mihály feleségének adta”/' A férj Disznósy Mihály volt, s az ő utódai lettek itt földesurak. Mivel a család később kihalt, az itteni birtokukat a Horváthy család szerezte meg, akik a pusztát újra betelepítették, s egyik fontos birtokközpontjukká tették, miközben a megyénél is fontos tisztségeket töltöttek be. Vályi András Hont me­gyei „tót falu”-ként emlegette Disznóst, amelynek „birtokosai Disznósy Urak, lako­sai katolikusok”. Filiája Felsőzsembernek, s Báttól fél mérföldnyire fekszik, „legelője elegendő, de fája kevés, szőlő hegye csekély”.7 Anyakönyvi adatokkal igazolható, hogy Ipolyi a Hont megyei Disznóson (ma Disznóspuszta Bát közelében) született, nem pedig Ipolykeszin. A születés helyének Pór Antal által közölt pontatlanságát8 már Pongrácz Lajos helyesbítette 1887-ben.9 A tévedést a nevezetes életrajz szerzője elismerte és Ipolyi szóbeli közlésére hivatkozva közölte, hogy „ő voltaképpen útközben született, midőn a vele várandós édesanyja Disznósra si­etett szüleihez”."1 Később Fraknói Vilmos is beszámolt a pontosított adatról." Később is­mét sokan Ipolykeszit jelölték meg szülőhelyül,12 s noha 1973-ban Prokopp Gyula újból pontosított, majd 1995-ben az Ethnographiábán jelent meg ezzel kapcsolatban helyes­bítés,14 a hiba a mai napig jeles kiadványokban is felbukkan.15 Ipolyi születési dátumát illetően is bonyolult a helyzet, s talán már lehetetlen is a pontosítás. Születési dátumként szerepel az 1823. október 18. és október 20. Egy biztos: a disznósi születésű Ipolyit 1823. október 22-én keresztelték meg a felsőzsemberi temp­lomban. Születésének idejét valószínűleg ő maga sem tudta pontosan. Az e körüli bonyo­dalmakról szintén az Ethnographiá bán16 olvashatunk részletesebben. IPOLYI SZÜLŐ- ÉS LAKÓHÁZA Ipolyi szülő- és lakóházáról sokan hosszú időn át azt gondoltuk, hogy közülük már egyik sem áll. A szülőház hollétének kérdése egyébként a nagy tudós halála után merült fel, amikor is Hont megyei tisztelői 1887-ben emléktáblát készíttettek tiszteletére. Mivel akkor úgy vélték, hogy Ipolyi Ipolykeszin született, házát is ott keresték. A faluban akkor még két kúria állt: a Kondoroké és a Tersztyánszkyaké. A Kondor-uradalom központja a templom mögötti dombon volt, az Újfalu szélén. Itt állt a kastélynak nevezett földszintes úrilak is, amelyet szép park övezett. Ez mára már teljesen eltűnt. A már említett XVIII. századi Tersztyánszky-kúria ma is megvan. Az épületet 1945 után átalakították, de régi ablakai és sátorteteje megmaradtak. Az egykori hangula­tot, illetve arculatot némileg az épület belső tere őrzi. A kúriát e sorok íróinak tíz évvel ezelőtt sikerült azonosítaniuk. Ebben a helyrajzi térképek, a helybeliek visszaemlékezé­sei, s a családi hajlékra vonatkozó Ipolyi-anyag egyaránt segítségükre voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom