Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK - Hradil Mária versei (Hagyj jelt..., Kép a falon, Jó dolog...)
Hradil Mária versei* Hagyj jelt... Fiatalságod Bársonyos szirmait Elfújja Az őszi szél... A tél, A hideg tél Elfelejtett mindent, Ami volt, Ami szép. És újra lesz tavasz, S az avaron Új élet kél. így ismétlődik Az élet A halállal. Hagyj jelt! Hagyj jelt A jövő számára, Hogy itt voltál, Szerettél, alkottál, Mint azok, Akik már voltak, És lesznek utánunk. Kép a falon Ott van a kép A falon, Rajta patak, Ludak és a malom. Ott van Hosszú éve már, Még élt A drága jó anyám. Naponta Megnézem a képet, Nem űzöm el Az emléket, O simogatja Megfáradt szívem Mint édesanyám Akkor régen. Eljárt az idő... Nincs már Más emlékem nekem, Csak a kép a falon És a hideg kő A temetőben.
/
