Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK - Bodnár Éva versei (Fájdalom, Bús magány, Ősz, Szerelem szól, Ne kérdezd..., Kettős lét, Fogadalom, Fájó szív, Üzenet)
Bodnár Éva versei Fogadalom Fájó szív Üzenet De mégis kit fogunk becsapni? Túl fogom élni, nem adom fel! Az élet nem kényeztetett el soha. De nem is volt még hozzám ennyire zord, ennyire mostoha. Túl fogom élni, nem adom fel! Sokáig vártam így is, azt hiszem. De el nem dobom a keresztet: Tovább cipelem... Előttem nehéz füst kavarog, Homályos az égbolt: Magam vagyok. Összetört szívem minden vagyonom. Darabjait neked most átadom. A föld, amely otthont ad, ápol, szeret, s majd egykor befogad, nem lehet más, csak otthonom és szülőhazám: a csodás Felvidék. ...és ha el kellene mennem anyám sírját hátra hagyva, a lelkem is összetörne, a szívem is megszakadna.
/
