Irodalmi Szemle, 2008

2008/6 - Csoóri Sándor versei (Minden morzsaszemért, Sáros a szívünk, Háttal állok)

Minden morzsaszemért Eljön majd újra, eljön az a nap, mikor a boltokat is megszállják a hangyák, mert minden morzsaszemért verekedniük kell, és a kenyeret is haraggal adják. Sáros a szívünk Kiss Ferenc temetésén Ferenc, te most a földbe mész, mi pedig haza. Sáros a cipőnk, sáros a szívünk, de sajogva hallgatjuk még, ahogy a fiad hegedül neked utoljára. Derékig áll a sírban! Most aztán beláthatod, vitézlő barátom, hogy életedben először rossz helyre jöttél: sok itt körülötted a sírkő, a kereszt, a megaszalódott, dicső homlok, sok az összeillesztett sarkú csontváz, de sehol egy gémeskút, egy nyikorgó, horpadt bádogvödör, amelyből meghajszolt lovainkkal együtt ihattunk volna legényesen. Most gondolom el, bűnösen, későn, hogy ez lehetett volna a mi hajnali részegségünk, és Kosztolányi meg kóbor násznagyunk, akiért még egy háborúba is elmentünk volna mind a ketten, Csoóri Sándor versei

Next

/
Oldalképek
Tartalom