Irodalmi Szemle, 2008
2008/3 - Bokros Katalin: A magyar, a cseh és a szlovák irodalom tipológiai összevetése a romantika és a biedermeier korában (tanulmány)
Bokros Katalin A MAGYAR, A CSEH ÉS A SZLOVÁK IRODALOM FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE A XVIII. SZÁZAD UTOLSÓ NEGYEDÉTŐL A XIX. SZÁZAD DEREKÁIG: Magyar irodalom 1. szakasz A XVIII sz. utolsó negyedétől a XIX. sz. első két évtizedéig terjedő időszak A felvilágosodás eszméinek elterjedése, jozefinista törekvések. A nemzeti nyelv iránti érdeklődés fokozódása, a nyelvművelés hangsúlyozása (Bessenyei György). A nemzeti mozgalomnak még csak nyelvi és kulturális jellege van. A politikai élet szoros kapcsolatban áll az irodalommal. A nemzeti nyelvű sajtó kibontakozása, szakosodása (hírlapok, folyóiratok, melléklapok). A klasszicista művészi formák érvényesülése. Az irodalom elvilágiasodott. A költészet dominanciája a prózai és drámai művekkel szemben. Idegen irodalmi művek fordítása, adaptálása, utánzása. Nyelvi és prozódiai viták kezdetei. Az irodalom fokozatosan differenciálódik. Az irodalomkritika kialakulása. 2. szakasz A XIX. sz. 20-as és 30-as évei A nemzeti mozgalmak a nemzeti nyelv megújulásához vezettek (Kazinczy Ferenc). A szépirodalom széles körű kibontakozása. A klasszicista irodalmi formák romantikus elemekkel bővültek. A történelmi témák elterjedése, a történelmi múlt pátoszos felidézése. Epikus költészet kibontakozása, nemzeti eposz megírása (Vörösmarty Mihály). A nemzeti és népi hagyományok felkutatása és alkalmazása az irodalmi művekben. A folyóirat-irodalom megújulása és változatos megnyilvánulása, amely a haladást szolgálja. A tudományos élet intézményesítése, irodalmi társaságok keletkezése (Kisfaludy Társaság, Magyar Tudományos Akadémia). A nyelv- művelés és történettudomány kibontakozása. A rendszeres irodalomkritika megjelenése. Az igényesebb szépirodalom követelése. 3. szakasz A XIX. sz. 40-es éveitől 1848/1849-ig Liberális és demokratikus eszmék elterjedése. Nemzeti érdekek hangoztatása, az érdeklődés a saját nemzet felé irányul. A politizáló értelmiség szerepének növekedése. A fiatalabb nemzedék a valóságos társadalmi helyzet és a politikai kérdések felé fordul. Az irodalom közeledik a valós élethez. A politikai és társadalmi kérdések propagálója a politikai sajtó lesz (Kossuth Lajos). A népköltészet tudományos kutatása (Erdélyi János) A szépirodalomban a tartalmi egyszerűség és plebejus kifejezésmód kezd érvényesülni. A népi hagyományokon alapuló nemzeti irodalom teljes mértékű kibontakozása.
