Irodalmi Szemle, 2008

2008/2 - Fónod Zoltán: Búcsú Garaj Lajostól

KEGYELET

Búcsú Garaj Lajostól

Alig négy hónappal 75. születésnapját követően január 7-én elhunyt Garaj Lajos irodalomtörténész, műfordító, egyetemi docens. Halála váratlanul ért bennünket, bár tudtuk, hogy súlyos betegsége évek óta meghatározta mindennapjait. Ennek ellenére mindig bizakodó volt, tervek, szándékok szorításában élt. Születésnapja alkalmából is arról vallott, hogy megromlott egészségi állapota ellenére is szeretné b

efejezni sok évtizedes „álmát”, Madách Imre szlovák fogadtatását.

Garaj Lajos az ötvenes évek második felétől meghatározó alakja volt az 1950 után újraindult magyar nyelvű főiskolai oktatásnak, valamint a szlovákiai szellemi életnek. Különösen műfordítóként jelentős szolgálatot tett a magyar irodalomnak. Elemi iskoláit szülőfalujában (Miglészpataka, korábban Gömör és Kishont vm.), középiskolai tanulmányait a jolsvai polgári iskolában kezdte, majd a nagyrőcei (revúcai) szlovák gimnáziumban folytatta, ahol 1952-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar- szlovák szakon kezdte, az első évfolyam befejezése után a kar vezetősége külföldi ösztöndíjra javasolta. A második évfolyamot a budapesti ELTE BTK-n folytatta, ahol 1956-ban magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Az egyetem bölcsészkarán előbb a Magyar Szeminárium, majd 1959-től a Sas Andor vezette önálló magyar tanszéken működött, tanársegédként, illetve adjunktusként. 1970-ben az egyetem bölcsészkarán doktorált, 1987-ben ugyanitt kandidátusi fokozatot szerzett, 1988-tól docensként végezte teendőit, egészen 1997 szeptemberéig, amikor nyugdíjazására került sor.

Kutatási területe a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok területe volt, valamint a modem magyar irodalom és Gömör megye irodalmi múltja. Foglalkozott a 19. és 20. századi magyar irodalom (főleg Petőfi, Arany, Mikszáth, Madách, Móricz stb.) népszerűsítésével, kapcsolattörténeti problémáival, esetenként a modem magyar próza képviselőivel is. Több magyar szerző müvét fordította szlovákra, egyes fordításokhoz előszót is írt. Fordításai között szerepelnek Mesterházi Lajos (A négylábú kutya), Sánta Ferenc (Az ötödik pecsét), Szabó Magda (Eszter két arca), Hernádi Gyula (Az erőd), Duba Gyula (Ugrás a semmibe), Rácz Olivér (A Ro- gozsán kocsma) művei. Tagja és munkatársa volt - a Csanda Sándor irányításával szerkesztett — a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona szerkesztőbizottságának. Lexikonszócikkei (az említett kiadványon kívül) főleg szlovák nyelvű lexikonokban (Malá encyklopédia spisovateľov sveta - Világirodalmi írók kisen- ciklopédiája, 1978; Malá encyklopédia literárnych diel svetových autorov - Világ