Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - TANULMÁNY - Czapáry Veronika: A tükröződés kettőssége Nárcisszus és Echo nimfák pszichéjében (tanulmány)
A tükröződés kettőssége Náreiusszus és Echo nimfák pszichéjében szus születését és halálát össszefüggésbe hozná a vízzel, ahonnan fogant, külön kontextusban említik ezeket a tényeket. Végül megadta magát az örök körforgásnak, „mintha sosem létezett volna”, hiszen felnőtté válni nem tudott, az Alvilág vizeiben is önmagát kereste, tehát a tudattalan világ ősi ösztönei őt is arra a sorsa ítélték, mint Echo nimfát, akinek szerelme apjának és Nárcisszusnak egyárant szólt. Mindez fényt derít arra, hogy a görög mitölógiában a tudattalanban zajlanak a nar- ratívák, a szálak és a miértek nincsenek a tudat szintjén összekötve. Maga a történetmesélés az, ami erre ráeszméltet. Jelen esetben ez, az örökké tartó halál és születés között van. Rohini Prijá dévi: A napkelet rejtett kincsestárában kifejti, hogy mit tulajdonítottak az ősidőkben az emberek a tükröknek és a vizeknek. Féltek attól, ha tükörbe, azaz a vízbe néznek, az ott lakó szörnyek elrabolják lelkűket, amit a tükörképpel azonosítottak, a lélek tehát a tükörkép, és mintha az azzal való szembesülés rögtön halálhoz vezetne. A tükörkép halála azonos az igazi emberlélek halálával, ezért a kisgyereknek megtiltották hogy egyéves kor előtt tükörbe nézzen. Az emberiség törétnetében az első tükör a víztükör volt, az első tükröket Egyiptom földjén készítették, aztán az etruszkok is használták ezt a technikát, az egyik oldala csiszolt fémlap volt a hordozható kör alakú tükröknek, de állandóan elhomályosultak és törölgetni kellett őket, hogy kikristályosodjanak. Az egyiptomi és zsidó nők régen tükröket aggattak a ruháikra, mert azt gondolták, hogy ezáltal közelebb kerülnek az istenekhez, mert így duplán verik vissza a fénysugarakat, és a szertartásos ünnepségeken hatalmas tükrölapokkal vonultak fel, de a hatóságok ebben érdekes módon veszélyt láttak és betiltották ezt a használatot. Az indiaiak máig ékesítik kis kör alakú tükrökkel ruháikat, öveiket, fejdíszeiket, azért, hogy az istenek rájuk vetülő energiáit megkettőzzék. Hisznek ebben. A tükör végül a XVII. századtól került be minden háztartásba az üveggyártás elterjedésével és nagyiparivá válásával. Minden fürdőszobában van tükör jelenleg. A víznek a tetthelyén van oly nagy szükség a tükörre. Láthatjuk, hogy milyen ősi hiedelmek és szokásrendszerek kapcsolódnak a tükörhöz. Es mindez csak a jéghegy csúcsa. Nárcisszusz tükre a kettőződés révén Echo tragédiája is. Nárcisszus énje, a pszichében lakó tükör önmagát szemléli. Echo a visszhang révén kettőzni tud és innen tehát nincs kiút a mitológia szerint egyikőjüknek sem. Echónak Nárcisszus kell, N.-nek pedig önmaga, az elérhetetlen tárgy után sóvárognak. A tükörkép viszonozza a képet, a visszhang pedig a hangot. így lesznek ők Halász László szerint egy ikerpár, mivel családi történetük annyira hasonló. „Echo attól kezdve, hogy sérülése jeleit észlelhette, bizonyosan a legmerészebb freudi várakozások szerint járt el... S most a monumentális apafigurával, az egek urával azonosulva, egyikük beszéde bűverejével segédkezik neki a föld-anyaistennő megcsalásában. Majd saját szerelmi vágyában megcsalatva éli át, hogy hatalma önmaga ellen fordul akkor, amikor sorsa (szerelme) irányításában a legnagyobb szüksége lenne rá. Az őt kényszerítő erők saját traumatizáló helyzetének a kivetítései. Tudattalan önbün
