Irodalmi Szemle, 2008

2008/12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Kiss József: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel)

SZEMTŐL SZEMBEN alapján ítélve cseh, vagy horvát eredetű volt, amely valamikor határőrvidéki település lehetett. A 16 házból álló kis faluban két Horváth, két Tóth és egy Polák nevezetű család élt, ami valami nemzetiségi jellegre is utalt. Szegény parasztszülők harmadik fiúgyermekeként 1945 után a soproni evangélikus líceumba kerültem, kezdetben magántanulóként, majd kollégiumban lakhattam, végül a soproni tanító­képző intézetben folytattam tanulmányaimat, de már Budapesten érettségiztem. In­nen 1953-ban állami ösztöndíjasként kerültem Prágába. * Hogy lettél állami ösztöndíjas, majd prágai történelemszakos hallgató. Volt-e előtte valami nyelvi előképzés?- A tanítóképző 3. évfolyama után lehetőséget kaptam, hogy felvételizzek Budapesten abban az intézményben, amelyben külföldi egyetemi tanulmányokra készítették fel az érettségi előtt álló diákokat. Én szerencse folytán érettségi után Prágába kerültem, amelyről végül is magam dönthettem. A tervek szerint Ogyesz- szába vagy Szófiába kellett volna mennem, de én Prágát választottam. Gyivicsán Marikával, aki magyarországi szlovák nemzetiségű volt, ketten iratkoztunk be történelem szakra a Károly Egyetemen. A kezdet minden szempont­ból nagyon nehéz volt. Volt azonban egy biztos bázis, ahova mindig fordulhattunk, a magyar szeminárium, Rákos Péter elsősorban, akit a kezdeti időszakban még ar­ra is megkérhettünk, hogy az egyik vizsgánkon a tolmács szerepét töltse be. A cseh tanárok egyébként nagyon megértőek és türelmesek voltak. A tudásra és igyekezet­re voltak kíváncsiak, nem a cseh nyelvi kifejezőkészségre. Én a második év után a tudományos specializálódást választottam, szemben a pedagógiaival, ami kezdettől fogva és szükségszerűen a kutatásokra irányította a figyelmet. A diplomamunkám a magyar-csehszlovák kapcsolatok témakörét ölelte fel, pontosabban a Monarchia szétesésének és az azt követő néhány évnek a történetét. * Ha jól emlékszem, jómagam még diákként, olvastam az ötvenes évek végén megjelent közleményt, amely nyilván szakdolgozatodból vett részlet volt.- Előfordulhatott ilyen eset, hiszen évente rendeztek tudományos diákkon­ferenciát és én ekkor már kész tanulmánnyal készültem erre. Sőt elmondhatom, hogy érdekes körülmények folytán ez a terjedelmes tanulmány (amely jórészt az 1919 utáni magyar emigráció csehszlovákiai szerepét elemzi, illetve dolgozza fel) elsőként szlovák nyelven jelent meg. Az egyetem elvégzése után egyéves kutató­munkával bíztak meg hazulról, s ez alatt, 1959 márciusában részt vettem egy két­napos prágai tudományos konferencián. A véletlen folytán Miloš Gosiorovský történész mellett ültem, s beszélgetés közben elmondtam, hogy készült egy tanul­mányom a magyar emigráció csehszlovákiai szerepéről. Elkérte az anyagot és már 1959 őszén a megjelent tanulmányt az SZTA folyóiratában, a Historický časopisban olvashattam. Az egyetem elvégzését követően 10 évet tudományos intézményben (a je­

Next

/
Oldalképek
Tartalom