Irodalmi Szemle, 2008
2008/11 - TANULMÁNY - 125 éve született Babits Mihály - Szalay Adrianna: Poétika és textológia: a szecesszió stílusé és a Halálfiai kritikai kiadása (Kísérlet az irodalmi szecesszió összetevőinek/formavilágának vizsgálatára)
Szalay Adrianna Ez az utolsó tétemény: Egy fiatal életreménv! maid tovább: Félkörben az öngyilkos tábor Zug föl- s le. mint malomkerék: A folyam g\>őzi s adia még.... S nincs ellenállás e viharnak....- Mégis nagy költő volt! - gondolta Imrus. aki egy formán rajongott Advért s Aranyért. O is szeretett volna ilven verset írni: talán most itt az óra, hogy értékes Dokumentumot hagyhat a világnak! De már a Kőrúthoz ért, csodálatos módon szinte pontosan a Schapringerék bankházánál: s előtte az a kávéház, amelyikbe Gyula behívta egyszer mikor a Schapringerék ebédjéről kijött. Imrus önkénvtelen befordult ebbe a kávéházba, (áthúzva: mintha) noha semmi sem kénvszerítette hogy épen ide menien. s az emlék melv a helyhez fűződött, nem volt kellemes. ” Riehard Hamann az impresszionista mozgalmak, törekvések vizsgálatával felismerte, hogy ezek az elmozdulások vezettek a szecesszióhoz, az „elkülönüléshez”.17 Fontos azonban leszögezni, hogy tiszta impresszionista ábrázolás nincsen, hiszen a századforduló stílusjegyei nagyfokú keveredést mutatnak, számos más ekkor ható stí'usáramlat velejáróiként. Mindenesetre levonható az a következtetés, hogy a stílusáramlatok ugyanannak a valóságnak érvényes látásmódjai - az objektív valóság és a szubjektív érzelmi szféra ötvözetei. Jóst Hermand a szecessziót stilizált/esztétizált impresszionizmusnak nevezi, amely még inkább alapelvének tekinti a gátlás nélküli vágyakat, ösztönöket, melyeket átstilizál. Gáspári szerint18 érzékelhető az impresszionizmus szimbolizmustól való távolsága és a naturalizmuson való felülemelkedése. Kijelöli az impresszionizmus funkcióit, melyet a regény stílusára is vonatkoztathatunk:- A látvány, illetve a lét érzéki teljességének megteremtése - ezt jól fejezi ki a regénybeli elmozdulások sora: kifejezőbb ige- és főnévhasználat, erőteljesebb szókapcsolatok, jelzős szerkezetek, érzékelést kifejező mondatbetoldások, időtlenített jelen. Benyomások egységéből összeálló egész - az egész részlet egy felemelő lélekállapotot érzékeltet, amikor Imrus tetterőt érez magában. Költőiség általi bensőség - A századvégi novella lírizálódásáról beszélhetünk. Én-külvilág kapcsolatának a líraiságot fölerősítő válfaja a regényben is. (vö. GÁSPÁRI László, A századvégi novella lírizálódásáról, NytudÉrt, 1983/11 8.) Már nem a cselekmény érdekessége, fordulatossága a legfontosabb szerkesztési tényező; a helyzet, a reflexió, a hangulat érdekli az írót, a hangulatteremtés fölébe nő a tényszerűségnek. A lírai prózának alapeleme a látomás: az expresszív látomás gyakran szorongó élmények - félelem, meghasonlottság, szenvedély - kivetülése, a lírai látomás emlékezést, valóságot, múltat, a jelent lírai időtlenségbe fogja össze. John Lukács megfogalmazásában a nagy írók 1900 körül szívükben hordták az őszt.
