Irodalmi Szemle, 2007
2007/8 - Gál Sándor: Tokaji aszú (1) (esszé)
Tokaji aszú (1) A kuratórium tagjaként folyamatosan elvégeztem évente azokat a feladatokat, amelyekkel a kuratórium megbízott. Közreműködtem a tanácskozáson levezető elnökként, elkészítettem egy-egy korreferátumot vagy előadást, s javaslatokat tettem a szlovákiai magyar írók meghívására és így tovább. Arra eközben soha nem gondoltam, hogy egyszer a kuratórium elnöki teendőit is majd nekem kell végeznem. Amikor Sáray László, a kuratórium titkára felhívott telefonon, hogy a kuratórium tagságának javaslatát közölje, miszerint engem javasolnak az elnöki posztra, egy pillanatra elbizonytalanodtam, mert - lévén külhoni - nem voltam biztos abban, hogy ez jogilag lehetséges-e. De, mert ilyen akadály nem mutatkozott, vállaltam a jelölést. Ezt követően Budapesten egyhangú szavazással megválasztottak egy évre a kuratórium elnökévé. Azt is ide írom, hogy ezt a tisztséget előttem három évig Pomogáts Béla töltötte be, aki kitartó munkával elérte, hogy mind a kuratórium, mind maga a Tokaji írótábor egy hosszabb távú magyar stratégia nyomvonalára lépett, s azon haladt előre. Nekem ezt az irányt nem volt nehéz átvenni, hiszen lényegében Pomogáts Bélával az Anyanyelvi Konferencia keretei között ugyanezt követtük, s együtt, már évek óta. így elnöki teendőim a folyamatosság megtartása mellett azzal bővültek, amit helyzetemnél fogva folyamatosan érzékeltem - a határon túli magyar irodalom, illetve írók bevonását az írótábor munkájába. Ezen felül pedig az a tágabban értelmezett lehetőség, amely a környező országok nem magyar íróinak, irodalomtörténészeinek a bevonását eredményezhette. Közeledvén a század- és ezredfordulóhoz, a kuratórium javaslata alapján 1997- re olyan összefoglalás körvonalai mutatkoztak, amelynek aktualitása szinte a levegőben lógott. A februári kuratóriumi ülésen véglegesítettük az írótábor fő programját. A címe: „Századunk kihívásai - a magyar irodalom válaszai.” A téma összefoglalására irodalomtörténészeket, történészeket kértünk fel, a többiek mellett Romsics Ignácot, Görömbei Andrást, Pomogáts Bélát, Reszler Andrást, Ferdinándy Györgyöt, Lászlóffy Aladárt, Márkus Bélát, Monostori Imrét és másokat. A budapesti kuratóriumi ülés után Miskolcon fogadott Gyárfás Ildikó, a Megyei Közgyűlés akkori elnöke, akit meghívtam Tokajba azzal, hogy köszöntse a 25., jubiláló írótábort. Gyárfás Ildikó a meghívást elfogadta. Ugyanakkor felkerestem Kobold Tamást is, Miskolc főpolgármesterét, hasonló meghívással. Ez esetben azonban Miskolc és Kassa kapcsolatainak erősítése okán azt javasoltam a főpolgármesternek, hogy az írótáborba hívjuk meg közösen Rudolf Schustert is, aki az időben Kassa főpolgármestere volt. Kobold Tamás - aki hivatalból tagja volt a kuratóriumnak, de aki egyetlen kuratóriumi ülésen sem volt jelen - egyetértett javaslatommal, hozzátéve, hogy közös meghívónkat egy közelgő kassai látogatás alkalmával átadja Rudolf Schusternek. Tudomáson szerint Schuster a meghívást elfogadta, ám később, különböző „egyeztetési” zavarok keletkeztek, s végül a két főpolgármester hiányzott a jubileumi rendezvényről. Ezt a „protokolláris” abszenciát az írótábor közössége nemigen érezte meg. Április utolsó harmadában Miskolcon sajtótájékoztatót tartottunk. E tájékoztatóról „Századunk kihívása és az írók” címen az Észak-Magyarország 1997. április 26- i számában egyebek mellett ezt írta: „A század és ezredvég közeledtével beszélnünk kell századunk kihívásairól is, és arról is, hogyan reagált ezekre a kihívásokra az iro
