Irodalmi Szemle, 2007
2007/7 - Duba Gyula: Kassák titkai (esszé)
Duba Gyula lelkekben ekkor a kultúrvilág csődhelyzetének káosza és a humánum bukásának rémülete, az ország feldarabolásának csapása munkál, európai értelemben pedig egyrészt a politikai gigantizmus közéleti hatása, másrészt a szociális kérdések megoldásának égetővé válása hat, s mindezekből olyan végkövetkeztetés bontakozik ki, hogy ezek után az ész és a tudomány aktív korszakának kellene bekövetkeznie! Különösen az emberiség létkérdései megoldhatatlanoknak tűnnek fel. A technika vívmányai, a műszaki fejlődés és az új gépek olyan lehetőségeket és méreteket villantottak a képzelet elé, hogy a gondolkodó ész elámult és elbizonytalanodott; mi lehet még?! A pusztítás és pusztulás méretei döbbenetes méreteket öltöttek, s az ember beleborzadt. Mindez a művészetek „forradalmát” is inspirálta! Az expresz- szionizmus védte az embert, a futuristák az erő kultuszát éltették. A kor humánus szükségleteként egymásra talált a szociális politizálás és a művészi újítások mozgalma, céljaikban közeledtek, míg a háttérben Marx tudományos társadalomelmélete állt. Kassák későbbi lapjának, a Munkának a szerkesztősége 1932-ben arra a vádra, hogy pártlap lennének, magukat „független marxista kritikai orgánumnak” határozták meg. Ilyenfajta szellemi minőség még a Tett korszakában alapozódott meg, a háborúval szemben például a nemzetköziség eszményének a hangsúlyos képviseletével; 1916-ban a lapot nemzetközi száma miatt tiltották be! Kassák lapja véres csaták és európai nemzetek élethalálharca közepette képviseli az internacionalizmus eszméjét. Az irodalomtörténész Sík Csaba írja, hogy mindehhez „egy autodidakta bátorsága kellett, aki nem tudja, mit veszíthet. És fiatalnak kellett lenni, aki azt hiszi, hogy a történelem vele kezdődik. Mindez, tudatosítsuk, világtörténeti kor- és sorsforduló közepette történik, a háború tudatosítja, hogy az emberiség igazából tehetetlen önmagával szemben, s ekkor jelenik meg a negyedik rend, a proletariátus az irodalomban, Gorkij és Kassák képviselik.” Mindezen felismerések az emberiségre kényszerítik a tudományos gondolkodást. A művészetekbe is betör, legalábbis a formavilága és lendülete. Az avantgárd művészetek irodalomelméleti, indokló és magyarázó kommentárok, programok és deklarációk, felhívások és kiáltványok, de maga az irodalomtudomány is gyakran hatásosabb és meggyőzőbb, fejlettebb és érettebb, mint a művek. Nehezen érthető, szinte megközelíthetetlen versek, bonyolult prózaszövegek és absztrakt képek mellett tisztán magyarázza elveit. A 2x2 első s egyben utolsó számában (Bécs, 1922) Medgyes László az absztrakt művészet okán fejti ki a korforduló jellemzőjét: „Szellemileg és anyagilag hallatlan sebességet értünk el, gyorsabban gondolkodunk és utazunk, mint valaha. A siető agy következtetéseket csinál előrelátott lehetőségeknek, míg szenzibilitásunk nem képes követni intellektusunkat... az elme fut és elhagyja az ösztönt... Az absztrakt kép hatóerőinek nem kis része így reakció nélkül marad, miután a szervek, melyekhez szólnak, nem képesek őket felfogni.” Kassák lapjai, a Tett után a Ma, majd a Munka, a születő új Európa látható, hallható és olvasható jeleivel prezentálják a nagy vajúdást, amelyet az expresszio- nizmus lendületével kutat az avantgárd művészet. Kassák Világanyám című verse
