Irodalmi Szemle, 2007
2007/7 - Duba Gyula: Kassák titkai (esszé)
Kassák titkai becsülést érdemel. Ahogy az anyagismeretet és a munkafogásokat elsajátítja, érezzük, mint épül bele az anyagi világ. A fiatal Kassák erőforrásai az anyag és a természet, elemi életjegyek spirituális ihletettség híján, intellektuális gyarapodás nélkül. Ebben az időben még nem olvas, a nemiséget öntudatlan vágyaiból, majd nőkkel való közvetlen találkozásokból ismeri meg, inkább testiség ez, mint lelki minőség, bár a cigánylány Verával való együttlétnek már lírai méreteket is kölcsönöz. A szőke Juliskával szövődő kamaszszerelem, talán éppen beteljesülése híján több a testiségnél, valamiféle nemes érzékiség. Kassák egészében munkásfiatal, a benne rejtőző „másság”, a szabadságvágy és képzelőerő néha szertelen idétlenkedésben, váratlan vagánykodásban tombolja ki magát. Azon tulajdonsága, hogy a gyors elhatározások embere, szinte a végzettel való kacérkodást jelenti számára, mert döntéseihez makacsul ragaszkodik. Győrbe is így megy, vakon idegenbe, sodródás is ez, a pillanatnyi vágyak kényszere, nagy belső nyugtalanságok idegláza, a tárgyatlan nyugtalanság működése. Budapestre is cél nélkül indul, várakozással telve bár, majd a pillanat kényszere hajóra ülteti, hogy Gödrössel, barátjával nyugati csavargásra induljon - Párizs! Párizs! - cél és pénz nélkül. Akkor már a munkásmozgalomban dolgozik, s „kirándulásuk” során egyedül a mozgalmi szolidaritásban bízhatnak. Az európai munkásegyletekben! Nem csak kalandvágyból indul, de nem is a középkori mesterlegények tapasztalatszerző útja ez, kevesebb is, több is annál! Valamilyen huszadik századeleji sóvárgás a nagyvilág iránt. A békebeli világ vonzása csodái iránt, mely világ rövidesen felfordulni készül. Érezhetők már az előjelei, a művészetek rándulásai, Picasso kék korszaka, Sztravinszkij felzaklató zenéje, Freud libidó- és álomelmélete, Marx filozófiájának működő utóélete, a proletár mozgolódások és a szociáldemokrácia erősödő zaja. Kassákot vonzza a nagyvilági zaj, a nyugati művészélet fényeinek csábítása, Párizs szirénhangjai. A szocialistákkal Győrben találkozott, idegenkedik tőlük, de a szervezeti segítőkészséget, a szolidaritást elfogadja. A proletárlét, melyet oly jól ismer, velejárójának tartja. Budapesten a gyári munka újvári inaséveinek a nagyméretű folytatása, mások az arányai, megnőnek a méretek, a dolgok értelme is változik. A mozgalomba veti magát, s nem csak a vitákba, sztrájkokat szervez, lázit is. Gyorsan feketelistára kerül, ízlelgeti a munkanélküliség státusát. Marx gondolatainak és a proletárok igazának már lelkes prófétája, de életírásából érezzük, hogy tevékenységét nem annyira politikai munkaként végzi, hanem sokkal inkább az életigazságok kereséseként, a tisztes élethez való jogok követelőjeként. Mintha számára az agitáció a művészettel határos intellektuális kiteljesedés lenne. Barátnője, Rozka késztetésére Petőfi verseit olvassa, nem mind tetszik, de számos versben értelmes, elgondolkodtató dolgokat talál. Az Apostolt nem élvezi, sokkal inkább a János vitézt! Elgondolkodtató! Kevésbé vonzza a metaforikus közvetettség, mégha forradalmi indítékú is, sokkal inkább a mese, a képzelet nyitottsága és a gyerekes őszinteség. Festegetni is ekkor kezd, van rá ideje, gyakran munkanélküli. Gazdag kamaszkor, a testi szerelemmel ismerkedik. A felvidéki kisváros lét