Irodalmi Szemle, 2007
2007/4 - MARGÓ - Csordás János: Rimaszombat a városrombolás jegyében 1960-1990
MARGÓ tek sort, nem kreáltak semmilyen ál gererációs problémát, miért pont az 1968 utáni Husák-féle normalizációs korszakban határozták el Rimaszombat eme legrégebbi részének (az óvárosnak) a megsemmisítését? Területileg tovább bővíthették volna a várost, ha éppen ezt akarták volna. Folytatódhatott volna az addigi hagyomány: előbb beépítetlen területeket beépíteni - a Rima mindkét partján található volt ilyen, aztán folytatódhatott volna az óváros átalakítása. Talán az volt a hátsó szándék, azaz a cél, hogy minden, ami a a beszélő múlthoz és a helyi tősgyökeres lakossághoz kötődik, legyen az városnegyed (az óváros, Tamásfalva), temető (a régi városi és a tamásfalvai), a zsinagóga, semmisüljön meg a Kassai Kormányprogram szellemének folytatásaként. Vagyis fordítsák meg immáron visszafordíthatatlanul a lakosság számarányának az összetételét. 19 Ha az építő sikereket egy „szakember” csupán a lakásépítésre korlátozza, akkor a dolog kezd egyértelművé válni. 20 Itt esik le a tantusz: a városfejlesztés egyenlő a lakásépítéssel, a többi nem annyira fontos. Például a parkolóhelyek, a játszóterek és az úthálózat (főleg a járdák) végleges kiépítésére kevésbé fektettek hangsúlyt, ezek a lakásépítés és lakásátadás mellett másodlagos vagy harmadlagos problémák maradtak évekig, sőt évtizedekig, avagy végleg elfelejtődtek - mint például a Gottwald (Tamásfalvai) utca járdájának megépítése; ez immáron három évtizede várat magára, holott mind az 1974-es, mind az 1994-es városrendezési tervben kiemelt helyet kapott, interpellációk hangzottak el ez ügyben, de hasztalan. 21 Telitalálat a szó: akkor még nem is sejtették, hogy a „lassan” negyvenhárom évet jelent majd. 22 Az „egy” háztömbből kettő lett, az adminisztratív épület megjelölés a pártházat fedi, s a bolthálózat nem épült ki. 23 Ebben egyértelmű csúsztatás, pontosabban: hazugság rejlik, mert nem a meglévő régi negyedet fogják felújítani, hanem azt bontják majd le, hogy a helyébe teljesen eltérő jellegű (panel)negyedet építsenek. Még az utcák nyomvonala se maradt meg, egy kaotikus közúti hálózatot hoztak létre. 24 Ezt a megnevezést a fordításban kapta az óváros, az eredeti szlovák szövegben így szerepel: „Ďalším územím mesta je územie sídliska Stred.” Lefordítva: A további városi terület a Közép-lakótelep területe - vagyis maga az óváros. 25 Ezzel a kijelentéssel megcáfolták az előző állítást, egyben igazolták a széles körű szanációt. 26 Ennek az „égető” problémának a túldimenzionálását részben politikai alapon teremtették meg. 27 Barátság (azelőtt Szíjjártó), Sodoma, Nagyhíd, Újváros, Rima, Szűrszabó, Halász, Tímár, Cukrogyári és Csehszlovák hadsereg utca. A felsorolás pontatlan, kimaradt a Kishíd és a Tópart utca. A Jánošík, a Leningrádi és a Rima túloldalán levő Győzelem utca házsorairól nem esik szó. Vagy hiányos a cikkíró városismerete, vagy nem tulajdonított jelentőséget a pontosságnak. 28 Mindenkinek, aki garázst akart, magának kellett azt megépítenie, a város csak a telket és a lehetőséget adta. Rimaszombatban az volt a gyakorlat, hogy a későbbiekben ezekhez a garázsokhoz a város a legtöbb helyen nem építette ki a megtervezett bekötő utakat, a mai napig kaviccsal felszórt földutakon közelíthetik meg a tulajdonosok a garázsukat. 29 Elhallgatták, hogy ez az iskola szlovák tannyelvű lesz. 30 Se a korábbiakban, se a későbbiekben nem írták le a lapban magyarul Ing. Ján Šimon nevét. Ennél az írásnál valószínűleg azt akarták bevinni a köztudatba, hogy „magyar embertől” ered a város átépítésének a gondolata. Ján Šimon karrierje ezután felfelé ívelt egészen a jnb alelnöki funkciójáig. 31 Nem „vyvlastnenie”, azaz kisajátítás, hanem „výkup nehnuteľnosti”, azaz ingatlanfelvásárlás. Vagyis a kisajátítást a felvásárlás fogalmába rejtették. Akadtak sokan, akik nem akarták telkeiket eladni, de nem maradt egyéb választásuk: el kellett adniuk az otthonukat. Tény, hogy a Lenner- család portája is beleesett a lebontandó területbe, annak a legszélén helyezkedett el. E porta közvetlen szomszédságában levő épület a mai napig áll a Bartók utca és a Kishonti utca körforgalmi kereszteződésénél a tejüzem mellett... El lehet dönteni, áldozat volt-e a város első embere, vagy példát akart mutatni másoknak.
