Irodalmi Szemle, 2007

2007/1 - Csehy Zoltán: Ámor végzetes kalandja Caeliával (tanulmány)

Csehy Zoltán

dell’Ariosto e del Parini, Ariano, 1898, 67—71. Lo Parco monográfiája részletesen és meggyőzően mutatja ki a Petrarca-párhuzamokat, sőt odáig merészkedik, hogy Caeliát gyakorlatilag Laura utánzataként érzékeli. A petrarkista sémákon való felülemelkedést a kötet vis comicájában látja, s ezt tartja a mű egyik legfőbb erényének (88. old.) amellett, hogy Angerianust Ariosto előfutáraként tartja számon a költészetesztétika terén (123-141). Angeriano olasz verseiben a petrarkista hatás sokkal egyértelműbb.

5 P. OVIDII Nasonis Amores - Publius OVIDIUS Naso Szerelmek. Latinul és magyarul, ford. GAAL László, Bp., Akadémiai, 1961, 16. A versrészlet magyarul: „Fegyvereket komoly énekben s bősz harcot akartam / Zengeni: ehhez jól illik a hexameter. /Egyformák voltak soraim, - de kacagja Cupido, / S minden verspárból elrabol egy ütemet. ” (Gaál László ford.)

6 A. PERSI Flacci Saturae — Aulus PERSIUS Flaccus szatírái latinul és magyarul, ford. MURAKÖZY Gyula Bp., Akadémiai, 1961, 26. A versrészlet magyarul: ,yl Hippocrenét szám nem itta, kétcsúcsú / Parnasszuson sem álmodoztam - állítom -, / hogy egy csapásra mint poéta lépjek föl.” (Muraközy Gyula ford.)

7 De seipso: Aonium, ut fierem vates, haurire liquorem / Optabam, et lauri nectere fronde caput. / Accessi ad fontes. Vidit me Phoebus ab alto / Culmine. „quae poscis dona negatur", ait. / Eiectus, flevi. Tandem miserata labores, / Alma Venus, „Paphias i bibe", dixit, „aquas. ”/Accessi, et sitiens absorpsi mixta venenis / Pocula, et ignifero mersus in amne fűi. / Nunc haec poena mihi, nam dicere cogor amores, / Non carmen, fati cantor et esse mei. (Wilson, 62.)

8 A Görög Antológia (Anthologia Palatina) utóéletéhez célszerű James Hutton munkáit tanulmányozni. James HUTTON, The Greek Anthology in Italy to the Year 1800, Ithaca-New York, 1935. (Cornell Studies in English 23.) James HUTTON, The Greek Anthology in France and in the Latin Writers of the Netherlands to the Year 1800, Ithaca, 1946. Hutton eredményeit hasznosította Wilson kiadásának kommentárja is: 233-465.

9 M. Hubard ezeket az eljárásokat Propertius görögből transzformáit szövegeire alkalmazta sikerrel Vö.: Margaret HUBBARD, Propertius, Bristol Classical Paperbacks, 2001, 23.

10 Ad Cealiam: In crine accendens Amor est intextus, amoenis / Enitet in labris fronteque dulcis Amor. /In pulchris stat Amor manibus, stat pectore in albo, / Cum cantas, doctis cantibus exit Amor / Agglomeratur Amor pedibus, cum vadis, ubique, / Ut servus dominam, te comitatur Amor. / Non unum ergo tenes, sed mille in corpore Amores. / Quidquid habes Amor est, o dea, quidquid agis. (Wilson, 81).

11 De Caelia Venante: Dum vaga venatur per nostros Caelia saltus, / Hanc cernens subito Delius obstupuit. /„Cur hie errat", ait, „campis germana remotis, /Et iuga Parthenii linquit amo- ena soli?" /Dum sic miratur, vertit sua lumina. Cynthum / Lustrat et hie verő est lumine visa soror. / „Anne duas, ” inquit, „peperit Latona Dianas? / Quae consanguinea est — ista vei illa? - mihi ? / Haec vádit passis, et passis illa capillis, / Haec placet insigni pectore, et illa placet. / Nusquam tam similes toto sunt őrbe Dianae, / Una stat effigies, unus utrique decor. ” / „ Venantes ambae, verum sed dispare praeda", /Iuno ait: „haec homines conficit, illa feras. ” (Wilson, 125.)

12 BALASSA B. költeményei, szerk. SZILÁD Y Áron, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1879, 290-291.

13 Vö. TÓTH Tünde, Balassi, Angerianus és a török bejtek (Angerianus Erotopaignion) = Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerk. JANKOVITS László—KECSKEMÉTI Gábor (szerk.), Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1996, 111.

14 A vers magyarul: JANKOVITS László, Változatok egy versre, Pompeji, 1993/1-2, 246-249.

15 De Caeliae Dotibus: Trés quondam nudas vidit Priameius heros / Luce deas. Video trés qu- oque luce deas -/ Hoc maius, trés unó in corpore. Caelia ridens / Est Venus, incedens Iuno, Minerva Loquens. (Wilson, 102.)

16 E költemény ősét James Hutton az AP 5, 70. versében találta meg. De rokonítható lenne még pl. az 5, 35. Rhuphinosz-verssel is. Paris ítéletének homoerotikus kiaknázása is van: Sztratón 12, 207. A téma hatalmas karriert futott be a neolatin költészetben: többek közt Giovanni Battista