Irodalmi Szemle, 2007
2007/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - Juhász Dósa János: Gömörország szerelmese (Beszélgetés B. Kovács István gömörológussal)
SZEMTŐL SZEMBEN több lennék azoknál, akik más nemzet tagjaiként emberek. Szerettem volna bemutatni azt a Gömört, amely a magyar részről nem ér véget Rimaszombatban, Rozsnyónál vagy éppenséggel Kuntapolcánál, de Csetnek és Tiszolc is beletartozik, s Dobsina is a része. Igaz, magyarként tettem ezt! Hisz másként nem is tehetném. Meg baracaiként, meg született római katolikusként, utóbb a református vallást elfogadó emberként próbáltam bemutatni azt a Gömört, amit én a magaménak tekintek. S ebbe nemcsak Tompa Mihály tartozik bele, hanem a Három Sólyom is a maguk ellentmondásos történetével 1848-ban, amelynek éppúgy része a német származású Mikulik József Dobsináról, mint a Daxner család Tiszolcról vagy a Reuss család Nagyrőcéről. Ezt a teljes Gömört próbáltam ebben a könyvben bemutatni a magam szemével és eszével. Természetes, hogy elfogult vagyok. Ki nem az? Nem nyilvánulhatok úgy meg, mint egy tiszolci szlovák evangélikus, ha egyszer nem vagyok az! Annak különösen örülök, hogy az eddig megjelent könyveim közül messze ez a művem aratta a legnagyobb sikert, hiszen három kiadásban is megjelent, s magyarul már megint nem kapható. A szlovák változatot is jól fogadták, ha vannak is eltérő vélemények, ami természetes. Jó lenne, ha ők is megírnák a saját változatukat, s akkor mód nyílna az értelmes párbeszédre. S itt jutunk el a virtuális Gömörország gondolatához. Annak idején Rozsnyón, a Gömörország című könyv bemutatóján néhai Tököly Gábor kollégám és mások társaságában tettem egy hirtelen kijelentést, miszerint alapíthatnánk egy virtuális országot. Mint ahogy általában lenni szokott, elsősorban az ötletgazdára maradt annak megvalósítása. Felvállalva tehát a gondolatot, alapítottunk egy polgári társulást, amely a „Gömörország-Gemersko-Gömörland” nevet viseli, s attól függően, hogy milyen nyelvi közegben hangzik el, az adott nyelven lehet használni. Civil kezdeményezésről van szó, amely a pártpolitikától nagyon messze áll. A bejegyzés alatt álló alapszabályunkban egyetlen tiltó rendelkezés szerepel, mégpedig az, hogy Gömörországban politikai pártok tevékenysége szigorúan tilos. Persze, rögtön hallom is az ellenvetéseket, hiszen nyáron az MKP színeiben indultam a parlamenti választásokon. Vállalom. Tagja vagyok az MKP-nak, de úgy vállaltam a jelölést, hogy a civil társadalom füle, szeme és szája szeretnék lenni. Az Úristen kegyes volt hozzám. Egy napot ültem a Szlovák Köztársaság parlamentjében. Civil voltam, civil vagyok és vélhetőleg már mindörökre civil is maradok. Ez persze nem jelenti a közügyektől való ódzkodást. Visszatérve Gömörországhoz: mi 2005. június negyedikén akartuk bejelenteni országalapító szándékunkat a sajógömöri evangélikus templomban, de az akkori evangélikus püspök, aki személyesen megjelent, ehhez nem járult hozzá. Tudomásul vettük. A szándéknyilatkozatot tehát a templomon kívül olvastuk fel, és elgondolkoztunk azon, hogy bizony hosszú lesz az az út, amíg egy ilyen virtuális ország alapjait lerakjuk. Ez ugyanis egy partneri viszonyt feltételez, amelyben nincs alá- és fölérendeltség, ahol gömöriek vagyunk mindannyian, ki szlovákként, ki magyarként, ki ilyen-olyan fele- kezethez tartozóként. Mint akkor, s azóta is megtapasztaltuk, egy ilyen viszony- rendszert nem is olyan könnyű elfogadtatni. Nagyon kemény 150 év után vagyunk.
