Irodalmi Szemle, 2007
2007/2 - Balázs F. Attila: A szarvak (novella)
Balázs F. Attila A szarvak Barátságos, fiatal házaspár volt. Az utolsó redőny szerelésével még nem készültek el, mégis vacsorához invitálták C-t és társait. A házigazda alacsony, vékony, barna bőrű lipován, amolyan barátkozó, bőbeszédű, nagyvonalú. Az asz- szonyka sem tűnt kevésbé kedvesnek, de az ő figyelmessége súrolta a kacérság határait. C többször észrevette, hogy hosszasan nézi munka közben. A vacsoránál a házigazda megállás nélkül beszélt. Teleszájjal elmesélte egész addigi életét, aztán a vendégeket kérdezgette. Mindenkinek mesélnie kellett magáról, munkájáról, családjáról. C finoman jelezte, hogy még egy redőnyt fel kellene szerelni, mire a gazda legyintett: meglesz az. Akár holnap reggel jobban lehet látni, és úgyis itt alusznak a városban. Éjnek idején nem indulnak haza. C hajlott arra, hogy reggel fejezzék be, két okból is. Az egyik, hogy késő este már nem ildomos kalapálni. A másik, gyors stratégia részeként, még nem körvonalazódott benne. A férj váratlanul felállt és bocsánatkérés közepette elbúcsúzott a mesterektől (így szólította őket). Igyák csak ki poharaikat, megérdemlik. Megpuszilta feleségét, és elviharzott. Egy pillanatra megállt az idő, aztán koccintásra emelkedtek a poharak. C és az asszony tekintete találkozott, egymásra mosolyogtak. C társai elkezdtek bókolni az asz- szonynak, aki finoman, de határozottan hárította a suta rohamokat. C nem vett részt a melós csipkelődésekben, kétértelmű dialógusokban. Ha egyszer beveszi ezt a várat, azt csak zseniálisan kiötlött taktikával fogja elérni. Halkan szólt a többinek, hogy menni kéne. Kiürítették poharaikat, és elindultak a szállóba. C utolsónak maradt, tiszteletteljesen búcsúzott, s mielőtt a lépcsők felé fordult, az asszony fűiébe súgta: negyed óra múlva visszajövök. Nem várta meg a választ, tudta, hogy most illemből is nemet mondana. Ha meg visszatér, legalább egy rövid beszélgetésre behívja. S akkor már félig megnyerte a háborút. Az asszony, miután becsukta az ajtót, nekitámaszkodott, s hatalmas tanácstalanság vett erőt rajta, miközben érezte, hogy gyorsabban ver a szíve. Ismeretlen volt neki ez a helyzet, mert eddig eszébe sem jutott megcsalni a férjét. Nem értette magát, nem értette, mivel babonázta meg őt ez a férfi, hisz találkozott szebb hímekkel is, akik nem ébresztettek benne semmilyen vágyat, pajzán gondolatot. Nem volt rámenős, nem udvarolt, csak nézett titokzatos, mély szemével, s szavak nélkül beszélt. Először kíváncsi lett rá, aztán már meg szerette volna ismerni, mint egy jó filmet, könyvet. C valamilyen ürüggyel lerázta társait és gyalogosan visszaindult.
