Irodalmi Szemle, 2007
2007/2 - Csanda Gábor: Fejezetek a szlovákiai magyar irodalomból (Tőzsér Árpád és Gál Sándor költészete)
Csanda Gábor denekfelett az irodalom mint tudomány és művészet mind-mind ennek a lírának szerves részei. Kora jelentős gondolkodójaként foglalkoztatják a történelem, a filozófia, a tudomány és a nyelv kérdései - verseiben éppúgy, mint irodalomtörténeti vagy -elméleti dolgozataiban; ugyanakkor fordítóként és az irodalomban tájékozott olvasóként mindezek eredményeit műveiben újrahasznosítja. A régi magyar irodalom kutatójaként különösen Szenei Molnár Albert (a sor folytatható Amadé Lászlóval, Baróti Szabó Dáviddal stb.) történelmi-poétikai alakja épül bele életművébe. Széles látókörének homlokterében fontos hely illeti meg a 20. századi és kortárs költészet meghatározó irányzatait és életműveit - néhányan azok közül, akiknek hatása költői szemléletmódjának alakulásán is érezhető: Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Baka István, Orbán Ottó. De említhető akár Kálnoky László is — hiszen az őáltala teremtett Homálynoki Szaniszló tekinthető a Tőzsér-költészetben megszülető Mittel Ármin (Mittel úr) irodalmi előképének. A modern közép-európai hagyományt megteremtők közül többen (Rainer Maria Rilke, Zbigniew Herbert, Vladimír Holan, Jiíí Kolár, Bohumil Hrabal stb.) még az előbbieknél is alapvetőbben határozzák meg életművét, és sokukkal fordítóként is szoros irodalmi viszonyt alakított ki. Verseskötetei közül az Adalékok a Nyolcadik színhez (1982) jelent fordulatot. A cím Madách drámai költeményére utal: a Tragédia nyolcadik színe Prágában játszódik, miként Prága a színhelye a Tőzsér-kötet egyik versének, az Adalék a Nyolcadik színhez címűnek is. (Ebből a versből, egyes részei termékeny felhasználásával született a szerző már említett drámai költeménye, a Faustus Prágában.) Az Adalékok...-kötet egyik új eleme a Mittel-ciklus. Ennek főszereplője, Mittel úr nemcsak a költő alteregója, hanem a közép-európai (kisebbségi) lét jellegzetes figurája, a hozzá hasonló közép-európai irodalmi alakok (például a Hasek-, Kafka-, Hrabal-hősök) együttes megtestesítője. Neve nemcsak a mittel-, azaz a közép-európaiság jelentéseit hordozza magában, hanem a köztességét, a köztes állapotét is. A Mittel-versek poétikai jellemzője az epikusság, az elbeszélő jelleg, a történetiség, az irónia. Némelyik vers már a címében is hordozza ezeket a jellemzőket, ilyen például a legismertebb, a Történet Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról című. Ugyanezen a címen jelent meg 1989-ben Tőzsér Mittel-verseinek legteljesebb gyűjteménye - benne olyan korszakos jelentőségű versekkel, mint a Tépések, a Szoliter, avagy a síléc elsül, a Borges-motívumokra írt Tanulmány egy kucsma (és a költészet) természetéről stb. Későbbi verseskötetei közül a Finnegan halála (2001) és a Tanulmányok költőportrékhoz (2004) című jelzi pályájának folyamatos alakulását. Mindkettőre jellemző, hogy versanyaguknak erős irodalmi holdudvar tulajdonítható, azaz a két kötet csaknem mindegyik verse klasszikus irodalmi ismeretanyagra (versekre, címekre, szereplői és szerzői nevekre) utal és vonatkozik, ezekre vagy ezekből építkezik, s nem ritkán ezeket imitálja. A Finnegan halála a Joyce-művet (a Finnegans Wake-et) eleveníti fel, a kötet versei pedig a múlt és a jelenkor irodalmának rop-
