Irodalmi Szemle, 2007
2007/12 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szalay Zoltán: Egy „ezeréves” újdonság (Mihályi Ödön Boltozatok a tavaszban című kötetéről
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Egy „ezeréves” újdonság Mihályi Ödön Boltozatok a tavaszban című kötetéről Olvasója mindig kutatja a költőt, fontos kérdés azonban, hogy egy klasszikus vagy éppenséggel egy méltatlanul elfeledett régi szerző esetében úgy vizsgálja-e, akár egy paleontológus egy Kréta-kori őslény csontjait, vagy pedig élő, lélegző szervezetként tekint-e művére? A majd’ nyolcvan éve elhunyt Mihályi Ödön Boltozatok a tavaszban című új válogatott kötetének összeállítói úgy közelítenek a szerzői életműhöz, hogy az, annak ellenére, hogy egy keveset emlegetett, a kánonból lassacskán kikopó é- letműről van szó, frissen, lűktetően hat. S amikor a Boltozatok a tavaszban című új Mihályi Ödön-kötetről beszélünk, tulajdonképpen egy nagyon gazdag, műfajilag és tartalmilag vegyes szövegösszeállítást kell értenünk alatta, amely nem is kizárólag a fiatalon meghalt költő nevéhez kötődik. A kötet összeállítója, Varga Imre a Mihályi- versek válogatása mellé beillesztett egy önéletrajzi töredéket, illetve - a saját jegyzetén kívül - négy olyan, neves szerzőktől származó utószót, melyek valójában többek utószóknál. Az így létrejött kötet tehát - szerény terjedelme ellenére is - sajátosan színes tisztelgés az egyik első „szlovákiai magyar” költőnagyság előtt. Mihályi Ödön a Kassák-féle avantgárd iskola növendéke, társadalmi-politikai célzatú költeményekkel indul, melyek a formabontó expresszionizmus jegyeit viselik magukon, jellemző, hogy a Boltozatok a tavaszban első versét, a Törvényi is Kassáknak ajánlja. Már tizennyolc évesen (1917-ben) megjelent első kötete, amelynek versei ezúttal a Gondolj a rózsára című, zsengéket és hátrahagyott verseket összefoglaló ciklusba kerültek, az új válogatás ciklusai egyébként időrendi sorrendben követik Mihályi egyes könyveinek megjelenési sorrendjét: Márciusi tribün (1922), Galambot várok (1928), Felszökő föld (posztumusz kötet, 1930). Mihályi alkotói korszakainak váltakozása közvetlenül tükrözi az életében lezajlott változásokat, elsősorban a városi bohéméletről a falusi gazdálkodó életre való áttérést, mely a szerző életét és költészetét gyökeresen átalakítja. Személyiségének sok ellentmondása közül az egyik, a kommunista meggyőződése és úri származása közötti feszültség tulajdonképpen alárendelődik egy merőben új valóságnak, amikor az első világháború után feleségével édesapja Kassa melletti, bogdányi birtokára költözik, s igazi gazdálkodó paraszti életmódba kezd. Ebben az alázatra nevelő környezetben érlelődik ki művészetének igazi értéke, mely verseinek komor, dísztelen, lélektani mélységekbe vezető soraiban jut kifejezésre. Első korszakából, melyet a nagyváros dzsungele ihlette versek jellemeznek, öt költemény kapott helyet az új válogatáskötetben, közülük a Márciusi tribün címűből mindössze részleteket olvashatunk. Ezek a heves, olykor túlzsúfoltság benyomását kel
