Irodalmi Szemle, 2007
2007/11 - ARCOK ÉS MŰVEK - E. Fehér Pál: A cseh demokrácia történelmi arculatai (Masaryk és Beneš)
A cseh demokrácia történelmi arculatai weimari Németországgal Csehszlovákiának és a német nemzetiségnek semmilyen komoly konfliktusa nem volt és a szudétanémet nacionalizmus a hitleri agresszív fasiszta propaganda hatására és aktív pénzügyi, illetve fegyveres támogatása révén vált állambomlasztó erővé. És a csehszlovákiai magyar kisebbség pártjai is Budapestről kapták az irányítást. (Ezt magától Borsodytól tudhatjuk, aki egy későbbi könyvében, a felszabadulás után, ugyancsak a kormány megbízásából íródott művében, a Magyar-szlovák kiegyezésben ezt írta: „A Budapestről irányított csehszlovákiai magyar kisebbségi politikának is állandóan két feladata volt: aláásni egyrészt magát a csehszlovák államot, másrészt az államban uralkodó demokratikus szellemet.”18 Ugyanakkor viszont tény, hogy a csehszlovákiai magyar értelmiség döntő többsége a Masaryk-állam híve volt és igenis éppen a demokratikus állami berendezés okán. Fábry Zoltántól Balogh Edgárig, Peéry Rezsőtől Szvatkó Pálig, noha ez utóbbi később - korábbi eszményeit feladva - a Kállay-kormány hivatalos lapjának főszerkesztőjévé szegődött el. Vesztére, mert ezért a németeknél Mauthausen, a kommunistáknál mellőzés járt, s így jutott el Szvatkó a Szabad Európához... Egyébként Borsody István idézi a szlovákiai magyar korifeus, az első bécsi döntés után, a budapesti felsőház tagja, Szüllő Géza egyik mondatát, amelyet állítólag Benesnek mondott akkor, amikor még a prágai parlament képviselője volt: „Excellenciád olyan szorgalmas, mintha tehetségtelen volna”.19 Próbálta volna meg ezt a kétségtelenül szellemes replikát Szüllő Elorthy Miklós kormányzónak mondani, miután felszabadult az - úgymond - „cseh rabság” alól, és mint a budapesti felsőház tagja („főrend”) folytatta politikai pályafutását, majd a rendszerrel együtt fejezte be azt. BENES ELSŐ BUKÁSA Masaryk egyszer tett kísérletet arra, hogy „kipróbálja” Benest, mint alkotó politikust. 1921. szeptember 26-án, hosszú és kínos kormányválságok után, amelyet a fiatal állam nehezen viselt, az elnök Benest bízta meg kormányalakítással. Ekkor még nem gondolt arra, hogy utódot válasszon, noha ekkor már 71 éves és ebben az időben különféle egészségügyi problémái is akadnak. Masaryk abban bízott, hogy Benes - a politikai dilettánsok színjátékai után - tartós és perspektivikus kormányzást valósíthat meg. Az új kormány félig szakértői, félig négy parlamenti párt képviselői foglalnak helyet benne.20 Az új kormány külpolitikai sikerekkel kezd: ez méltó is az új kormányfőhöz. Már aznap, amikor Benes megkapja a kormányalakítási megbízást, találkozik Brnóban gróf Bánffy Miklós magyar külügyminiszterrel és kijelenti: támogatja Magyarország igényét, hogy Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás döntsön.21 És bármilyen furcsán hangzik: a diplomata Benes miniszterelnökként való bukását egy diplomáciai siker okozta. 1922. április 10-én ült össze a genuai konferencia, amelynek célja az volt, hogy rendezze Európa és a Szovjetunió kap
