Irodalmi Szemle, 2006
2006/12 - Napló
NAPLÓ Elhunyt Határ Győző November 27-én, 93. életévében, a londoni St. George’s kórházban elhunyt Határ Győző Kossuth-díjas magyar író. Az író tíz nappal élte túl feleségét. Az író két hete még részt vett azon a nagyszabású megemlékezésen, amelyet Károly brit trónörökös hivatalában, a St. James-palotában rendeztek a trónörökös jelenlétében és fővédnökségével az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából. A magyar előadóművészeket felvonultató rendezvényen az író 56-os visszaemlékezéséből olvasott fel egy részletet angolul. Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán. Eredeti neve: Hack Viktor. 1946-ban magyarosított. Müveit már Határ Győző néven publikálta. 1933-ban a Markó utcai Főreálban érettségizett, majd 1938-ban a budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. Az 1956-os forradalom leverése után, 1957-ben érkezett Angliába. Az utóbbi évtizedben a dél-londoni Wimbledonban, illetve a Balaton partján élt és alkotott. Az író halála előtt kifejezte azon kívánságát, hogy londoni házának tulajdonjoga a magyar államra szálljon. 1956 tavaszán ismerte meg leendő feleségét, Prágai Piroskát, akivel 1956 decemberében elhagyta az országot. Londonban telepedtek le. Határ Győző a BBC Magyar Osztályának munkatársa lesz (1957-1976); nyugdíjazását követően a Szabad Európa Rádiónak dolgozik. Emellett 1960 és 1985 között mint az angol külügyminisztérium hivatalos tutora, angol diplomaták magyar nyelvi felkészítését és a magyar kultúrába való bevezetését végzi feleségével együtt, aki - felelősségteljes tisztviselői munkája mellett — férje müveinek angolra fordításán is dolgozott. Munkásságáért különdöző díjakkal, kitüntetésekkel jutalmazták. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendjével tüntetik ki. Műveit folyamatosan kiadják Magyarországon is. 1990 óta minden könyvhétre hazalátogatott, szerzői esteket tartott, dedikált. 1991. március 11-én Kossuth-díjat kapott. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választja. 1994-ben szülővárosa, Gyomaendrőd díszpolgára lesz. Ugyanez évben a Miskolci Egyetem díszdoktori címet a- dományoz neki, valamint kitüntetik a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével. 1994. június 16-án megkapja az angol királynő engedélyét az érdemrendek viseléséhez. 2001-ben Márai Sándor-díjat kap, 2004-ben a Pro Cultura Hungarica elismeréssel tüntetik ki. 2005 őszén a Magyar írószövetség Elnökségének örökös tagjává választották. Ragyogó szívvel, remete daccal 1945-ben jelent meg első kötete. Heliáne című regénye 1948-ban. Utolsó kötetei közül a Merengő' éjszakák 2004-ben, A szép Palásthyné a más álmában közösül és egyéb elbeszélések című 2005-ben, a Határ-breviárium (Összeáll.: Szente Imre) szintén 2005-ben jelent meg. Fordította többek között Biok, Nyekraszov, Averjánov, Uljányinszkij, Aszejev, Korolenko, Panfjorov, Solohov, Katajev, Jack London, Vasco Pratolini, Lion Feuchtwanger, Laurence Steme, Mateo Alemán, Alonso de Castillo Solózano, Aicid Cervi, Gótáma Buddha, Stefan Heym, Alain Bosquet, André Frénaud, Jean Rouselot, Pierre Emmanuel, T. S. Eloit, Swinbume, Eluard és Victor Hugó műveit Tisztelet feledhetetlen emlékének! (Litera)
