Irodalmi Szemle, 2006
2006/3 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Géczi Lajos: Apáti Miklós, a nagy hírű prédikátor, filozófi és orvos (bevezető) - Pándy Árpád: Apáti Miklós - a nagy hírű szónok (esszé)
MÚLT ÉS EMLÉKEZET Apafi megszabadít, s a prókátusság idején ott Törte Galambos urat épp a nehéz tanulás. Voltam még Kaposon, majd jött Dobóruszka, Varannó, Húsz meg egy esztendő: emberek üdve a cél. Lasztócon, Toronyán négy év telt el tanítással, Küzdöttem Krisztus bajnokaként ezalatt. Debrecen és Keresztúr hét év még az időmből. Nem művelte soká, oh szeretett talaját! Hatvan meg HÁROM volt életem évei száma, Itt lent már testem, csontjaimból hamu lesz. Lelkész és ORVOS voltam, ki követte Lukácsot, Testnek-léleknek adtam az írt egyaránt. Bár itt fekszik a testem, mennybe jutott el a lélek S ott az örök gyönyörűt élvezi végtelenül. Sajátmagának állíttatta. Apáti könyvszeretete Bár hosszabb filozófiai, valamint teológiai művek írásához hazajövetele után már soha nem fogott hozzá, saját könyvtárát folyamatosan gyarapította. Könyveinek pontos lajstromát sajnos nem ismerjük. Apáti kézírásos jegyzőkönyvében a könyvtár katalógusának egy töredéke, a 117. sorszámtól a 173-ig maradt ránk. Teológiai műveken, nyelvtanokon és szótárakon kívül csak néhány latin klasszikus szerepel rajta (Horatius, Vergilius, Velleius Paterculus). Megvolt Apátinak Alsted nagy Enciklopédiája is. Magyar nyelvű könyv alig néhány akad: Geleji Katona Váltság titkai és Kabai Bodor Gellért Hegyes ösztön c. műve. Ez utóbbi komájánál, Vári Mihálynái volt kölcsön. Mivel a számára fontosabb műveket Apáti valószínűleg a lista elején tartotta számon, így könyvtáráról sajnos csak hiányos képet alkothatunk, legkedvesebb könyveit nem ismerhetjük. Könyve több is maradt a debreceni kollégium könyvtárában, mint fentebb már említettük. Nyomtatásban megjelent müvei 1 .Kritikai tudományos értekezés az Úrim és Thummim2 természetéről a Szentírás értelme szerint, a megoldásra irányuló különféle nézetek cáfolata után. írta Apáti Miklós, debreceni magyar I. része kimerítően tárgyalja mindazt, ami sajátosan vonatkozik az úrim és thummim természetére. Megjelent Leydenben 1686-ban, negyedrét alakban, 3" ív terjedelemben. Erdély választott fejedelmének, Apafinak ajánlotta, védnökei Gaillard Jakab, hittudományi tanár és a magyar Kapossi Sámuel voltak. Utóbbi Apáti dicsére
