Irodalmi Szemle, 2006

2006/3 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Géczi Lajos: Apáti Miklós, a nagy hírű prédikátor, filozófi és orvos (bevezető) - Pándy Árpád: Apáti Miklós - a nagy hírű szónok (esszé)

MÚLT ÉS EMLÉKEZET téré egy ötnyelvű himnuszt is írt, héberül, szírül, görögül, latinul és szittya (magyar) nyelven. A II. rész kifejti tartalmukból az úrim és thummimnak az I. részben foglalt tit­kait. Megjelent Leydenben, 1686-ban negyedrét alakban, 1" ív terjedelemben. Apáti Miklósnak, Debrecen város bírájának, saját apjának ajánlja; továbbá Szentzi Pál, deb­receni prédikátornak, Nagyári Józsefnek, Apafi fejedelem őnagysága udvari papjá­nak; Szilágyi Márton és Lisznyai Pál debreceni tanároknak, Pathai Istvánnak, az un- gári egyházközség lelkészének és Komáromi György debreceni polgárnak. A III. rész feltárja a jámbor olvasónak az értelemnek és egyúttal az akaratnak az Úr útjain való épülését célzó tanulságokat, melyek az előbbiekből következnek. Megjelent Leydenben 1686-ban negyedrét alakban, 1" ív terjedelemben. Balyik And­rás, Komáromi István, Bartha Boldizsár, Csatári Bálint, Szentesi János, Fényes Ist­ván, Pósalaki István, Debreczeni T. István, Baranyai Mihály, Bonyhádi János, Feke­te István, Palágyi Pál, Vecsei Péter, Dobozi István, Pósalaki János, a nemes és keresz­tény debrecen város elöljáróinak, bíráinak, tanácsosainak, esküdtjeinek tiszteletére ajánlotta. Hittudományi értekezés De Virga Mosis (Mózes vesszeje) címmel, megjelent Leydenben, 1687-ben negyedrét alakban, 3 ív terjedelemben. Hatházi Gergely, elő­kelő ezredesnek; édesapjának, Apáti Miklósnak és Bernáth Jánosnak, Debrecen vá­ros elöljárójának, valamint Kállai Nagy Györgynek, Kálló vára és őrsége kapitányá­nak; továbbá tanárainak, Spanheim Frigyesnek, Wittich Kristófnak, Le Moyne Ist­vánnak, Gaillard Jakabnak, Triglandius Jakabnak, Vitriarius Fülöpnek, Volderus Burchardnak, Gronouius Jakabnak ajánlotta. Magyar honfitársa, az említett Kapossi Sámuel elismerése jeléül ismét egy szép verssel tisztelte meg a szerzőt, Apátit. 1. Vita triumphans civilis, sive universa vitae humanae peripheria ed mentem illustris herois et philosophi., D. Renati des Cartes, ex unico centro deducta. (A győ­zedelmes világi élet, azaz az emberi élet egész terjedelmének egyetlen középpontból való levezetése Descartes Renatus úr, a tudós főember és filozófus szellemében.) Ir­ta Apáti Miklós debreceni magyar. Megjelent Amszterdamban Someren Abrahámnál 1688-ban, nyolcadrét alakban, 22 íven. Boréi Jánosnak, Amsterdam város polgár- mesterének, valamint Hudde János, Gelvinck Kornél, Witsen Miklós, Appelman Já­nos elöljáróknak és tanácsosoknak ajánlotta. Az előszóban a szerző tiszteletére szel­lemes versben zeng Kapossi Sámuel diadalmenetet, Misztótfalusi Kis Miklós pedig öröméneket a diadalmenetről. A’ szabados Tudományoknak Mesteréhez, Philosophiának Doktorához, Heluetica Confession lévő Szathmári Szent Ekklésiának kegyes Prédikátorához, azon Diocesisben lévő Tiszt. Atyafiaknak érdemes Esperestjéhez, Tiszt, és tudós Vári Mi­hály Uramhoz, régi baráttságának szövetsége szerint, Vári Kristina szerelmes haja­don Leánya Égi Tűz miatt esett szomorú Halála felett Vigasztaló Levele Apáti Mik­lósnak, minap Varannai majd a’ Nemes Lasztóczi Ekklésiának Prédikátorának, Ne­mes Zemplén Vármegyében. Vigasztaló levél ez, melyben szerzőnk tisztelt Vári Mi­hály szatmári lelkészt, s ugyanazon egyházmegye esperesét vigasztalja, kinek Krisz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom