Irodalmi Szemle, 2006
2006/10 - SZELLEMI KÖRKÉP - Csoóri Sándor: Fölébredhet-e az író? (esszé)
Fölébredhet-e az író? születik. A török már száz esztendeje itt van Magyarországon, legtöbben elfogadták ezt a helyzetet, miként nyolcvan év után mi is elfogadtuk Trianont. Zrínyi azonban nem fogad el semmit, ami nemzetét csonkítja. Szabó Zoltán szerint ő maga lesz a nemzet. íme, a második abszurditás! Ha Camus ismerte volna Zrínyit, fejet hajtott volna előtte, mint a magyar ötvenhat előtt és A lázadó ember című könyve mottójául a legzrínyisebb mondatot is választhatta volna: egy menekülése van a legyőzöttnek, ha nem remél menekülést. A nagy magyar reformkor Zrínyi Miklósig hátrál vissza, hogy fölismerje történelmünk végzetszerűségét és eltanulja tőle a föltámadás vakmerőségét. Valójában Zrínyivel kezdődik a magyar irodalom folytonossága. Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty úgy tekint rá, mint ifjú korában az én nemzedékem tekintett Petőfire és Adyra. Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, két profetikus verset is ír hozzá. 1830- ban a Zrínyi dala címűt, és 1838-ban a Zrínyi második énekét. Ezt a versét így fejezi be: És más hon áll a négy folyam partjára, Más szózat és más keblű nép; S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyűl ki bájkörébe lép. A hátrafordulok élén ott láthatjuk legnagyobb magyarunkat: Széchenyi Istvánt is, aki úgy éli életét, mintha a magyar lélekvándorlás külön törvénye szerint a nagy előd sorsába bújva kellene élnie és alkotnia. Lehetetlen? — kérdi önmagától Zrínyi. Énje másik felével így válaszol a kérdésre: Ha lehetetlen, csináljuk meg! Válaszából nem ismerünk rá Széchenyi Istvánra? * * * Illyés egyik Babitsról írt tanulmányában olvashatjuk az alábbi, kőbe véshető mondatot: Jó hazafias költészetet rossz hazájú népek szoktak nyújtani... Miért csak a rendszerváltásig maradt érvényes ez a mondat? Mi fakította volna meg azóta? Az idő? A megújított élet szemkápráztató eseményei? A képzelet kéményfüstje? Aki ma Magyarországon megújított életről szaval, egészen bizonyos, hogy álmában beszél, miközben lop, csal és hazudik. Magyarország, pontosabban a magyar nép és a magyar nemzet semmivel sincs jobb élethelyzetben, mint tizenhat, huszonhat vagy hetven évvel ezelőtt. Illyés Gyula ekkortájt írta a Puszták népét, amelyről megrendülve azt mondja Németh László: Az én népem a nemzetben élt, Illyésé a nemzet alatt. És ez csak egy híradás volt, jöttek utána sorban a testvérkönyvek: Féja Géza Viharsarok című munkája, Veres Péter: Az Alföld parasztsága, Szabó Zoltán két könyve is: a Tardi helyzet és a Cifra nyomorúság, Sinka István: A fekete bojár vallomásai, Kovács Imre: Néma forradalma, Kodolányi János Or- mányságról írt vészt kiáltó jelentése.
