Irodalmi Szemle, 2006
2006/9 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Fried István: A cseh-magyar kapcsolatok tudósának köszöntése (esszé)
JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE Ünnepi köszöntő kötet Richard Prazák 75. születésnapjára A cseh-magyar kapcsolatok tudósának köszöntése Cseh, szlovák és magyar kutatók összesen húsz tanulmányát közli a Z déjin visegrádského prostoru címmel, 2006-ban, Brnóban kiadott kötet, amelynek gondozását a brünni Európa-stúdiumok központja vállalta, a könyvet szerkesztőként Vladimír Gonéc és Radomír Vicék jegyezte. A kiadásban a brünni Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete, s az ugyancsak az egyetemen működő Közép-Európa-kutatóhely, valamint a Cseh Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete működött közre. Ezzel, a kolofonból kiolvasott „protokolláris” „névsorral” szeretném érzékeltetni, hogy a magyar nyelvterületen is jól ismert, becsült, hungarológusként sokat idézett Richard Prazák háromnegyed évszázados jubileumát a cseh (és szlovák) történészek olyan eseménynek vélték, amelyről az ünnepelt kutatási területével összefüggő rövidebb tanulmányokban szükséges számadást készíteni, mégpedig lehetőleg olyan szellemiségben, amely mintegy folytatása, méltatása az ünnepelt öt évtizedes munkálkodásának. Ezt röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy Richard Prazák mindenekelőtt a cseh-magyar történeti/irodalmi/művészeti érintkezések kutatása terén működött, részint olyan céllal, hogy levél- és kézirattári feltárásaival, kevéssé szemlézett folyóiratok, lapok átnézésével, anyagának értelmezésével, részint az adatközlések alapján megépített stabil monográfiákkal mutasson rá azokra a kapcsolatokra, amelyek a középkortól napjainkig áthatották a cseh és a magyar gondolkodást, és amelyek sokszor rejtve, sokszor bevallatlanul még a kedvezőtlen politikai légkörben is szerves részei voltak a két tudományosságnak. A köszöntő, s egyben a tudományos életrajzot író Vladimír Gonéc hangsúlyozza, ünnepeltünk méltó utódja mesterének, Josef Macűrek professzornak, aki Kelet-Európa történetírása című könyvében, illetőleg JosefDobrovskyról publikált magisztrális tanulmányban fölvázolta a cseh-magyar felvilágosodás összehasonlító-kontaktológiai elemzéseinek lehetőségeit, valamint azt a historiográfiai szemléletet, amely későbbi terminussal élve a tipológiai analógiák fölismertetéséhez vezet, és amelyet magyar részről majd Niederhauser Emil fog kiteljesíteni A kelet-európai történetírás története című monográfiájával. Richard Prazák a Macűrek kijelölte nyomon járt, bemutatván, milyen szerepet vállalt a magyar református értelmiség a cseh és a morva vidékeken, élve a II. József türelmi rendelete biztosította lehetőségekkel, a továbbiakban fölvázolván Josef Dobrovsky finn-ugrisztikai tevékenységének kereteit, általában kikutatván, milyen kapcsolatok fűzték Dobrovskyt a magyar tudományos élethez (nem mulasztván el célozni egy Kazinczy-Dobrovsky párhuzam esélyére), valamint a (kelet-)közép- európai nyelvújítások/nyelvteremtések hasonlóságainak elemzésére szép példát adván. Prazák nem tartozik azok közé, akik elméleti tézisek demonstrálásához ke
