Irodalmi Szemle, 2006
2006/5
A Madácli-Posoiiium Kiadó nj könyvei Csáky Károly: Ó, szép piros hajnal... A szakrális néprajz művelése a Felvidék magyarok lakta területein is egyre erőteljesebben kezd kibontakozni. Csáky Károly, felvidéki néprajzkutató a jelen könyvében a vallásos hagyományok továbbélését vizsgálja; bemutatja a különböző vallás-jellegű társulatokat, a mai napig tevékenykedő „szentembereket”; leírja az egyházi körmenetek régi és mai formáit, szól a búcsújárásokról, foglalkozik a szakrális tárgyakkal, az imaközösségekkel és az archaikus imádságokkal. Vizsgálódását a népi vallásosság széles körére kiterjeszti, többek közt a szakrális kisemlékekre, a szakrális terekre is. Bár kutatási területe az ipoly-börzsönyi kistáj, kutatási eredményeit szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazva vizsgálja. Munkája jól illeszkedik az eddigi hasonló publikációk sorába, méltó adaléka az egyetemes magyar néprajztudománynak is. B. Kovács István: Rimaszombat {Rendhagyó városkalauz) „Rima-Szombat, Grosz Steffelsdorf, Rimawszka Sabota, nevezetes szabadalmas mezőváros, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyében.^..) Határa nagyobb részint róna, s mindennemű gabonát, különösen szép tiszta búzát terem; gyümölcsös és szőlőkertjei vannak; rétje kevés; legelője még kevesebb; erdeje nincs. Lakosai nagyon szorgalmatosak, s mind a kereskedés, mind a mesterségek folytatása által magukat jelesen megkülömböztetik; s valóban Rimaszombat a Hazának eddig is több derék kézműveseket és művészeket adott.(...) Egyébiránt a város rendesen épült; utczái egyenesek, és kővel kirakottak; négyszegletű piacza tágas; szabadságai jelesek voltak. Ugyanis polgárjai vámot nem fizettek; pereikben első bíró a városbéli tanács; vérhatalmi joggal bírt; magvaszakadtak vagyonaiban örökösödött.” (Fényes Elek, 1851) Szunyog Zsuzsa: Rózsavigasz Szúnyog Zsuzsa 1971-ben született, Királyhelmecen, magyar-angol szakot végzett a pozsonyi Comenius Tudományegyetemen 1994-ben. Gyakorló angolnyelvtanár. Verskötete - egy tehetséges fiatal költő début-je. Utoljára Mikola Anikó debütáló versei voltak nálunk ilyen elégikus-feminin muzsikára hangolva, mint az ő versei. De a muzsika, ha elégikus, akkor is felemelő! A Szúnyogversek numerozitása nem a lemondásé, nem a tétlenségé, hanem a csendes ontológiai számvetésé, a lét-tragikum tudomásulvételéé és a - cselekvésé. A szerző többnyire néhány soros, kis terjedelmű szabadverseiben mindig történik valami, a Szunyog-vers minden közlése általánosítódik, az élet a lét jelentéseivel, a kimondás módja a művészi szép élményével telítődik
