Irodalmi Szemle, 2006
2006/4 - SZEMTŐL SZEMBEN - Fónod Zoltán: „Változó világunkban is megőrizzük az értékeket...” Beszélgetés Alabán Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárral
„Változó világunkban is megőrizzük az értékeket.. mák sajátosságainak értékként való elemző és differenciált felfogása és ehhez igazodó értelmező módszere képes csak felfedni azok teljes értékrendszerét, melynek alapján valós kapcsolatai, további fejlődésének feltételei és lehetőségei a közép-európai régió kontextusában válnak érthetővé. E néhány körvonalazott és kiemelt kérdéskör is egyértelműen feltételezi, hogy az integráció, továbbá az irodalom kontextusainak újraértelmezett és kibővült témája fontos részét képezi az irodalomtudománynak, melynek szempontjait nem mellőzheti majd el az idővel megújuló irodalomtörténet sem. Hasonló szereppel bír az irodalmi érték és a sajátosság kategóriája, mely az interpretáció és az értékelés szempontjait teszi dimenzionáltabbá, ezáltal reálisabbá. Már a közeljövőben lesznek regionális irodalmi programok, amelyek tudatformáló szerephez jutnak, s amelyek az egyes történelmi régiók kulturális hagyományaira alapoznak és támaszkodnak, mint éltető motívumokra. Ahogy az irodalomtudomány fogalomrendszerének meg kell újulnia - ezen belül legelőször az irodalomelméletnek, kritikának és kompara- tisztikának úgy mutatkoznak majd meg ennek alapján a mostani válságban levő irodalomtörténetnek további tartalmi-formai megújulási lehetőségei is. Mindennek jelei kikövetkeztethetők magyar és szlovák vonatkozásokban is (lásd a Kulcsár Szabó Ernő és a Viliam Marcok-féle vitákat kiváltó irodalomtörténeteket...). Idővel tisztázódik annak a kérdésnek a megválaszolása is, hogy az új történelmi és társadalmi változások és kihívások között milyen keretekben változik meg a sokat kritizált és sokak által visszautasított „kisebbségi irodalom” eddig kialakult történeti és elméleti kategóriája. Nem mondható véletlennek, hogy a jelzett kérdések felkeltik az irodalmat és a vele foglalkozó tudomány eredményeit elemző szakemberek figyelmét. Pályám kezdetétől megkülönböztetett figyelemmel kezeltem az irodalmi összefüggések világát, melynek központi helyén a kisebbségi magyar irodalom problémaköre áll. A kritikák, tanulmányok és monografikus művek írásához szinte törvényszerűen és egyre határozottabban felzárkózik műhelyemben az említett témakörök vizsgálata. Az ösz- szefüggésrendszer változó képet mutat, benne a relatív állandóságot a művészi értékkel rendelkező, színvonalas irodalmi alkotások jelentik, melyek kisebbségi kontextusban is az irodalmi és a művészi értelemben vett „normalizációt” biztosítják. * Ha akarom, azt is mondhatnám, a Sors kegyeltje vagy. Falusi gyerekként, a füleki gimnázium érettségizett diákjaként a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karára kerültél, ahol magyar-szlovák szakot végeztél 1974-ben. Hogy jutottál ebbe a „ messzi ” városba és hogyan emlékezel gyermek- és ifjúkorodra?- Ezek az állomások személyi és szakmai alakulásom, ha úgy tetszik fejlődésem szakaszait is jelzik, melyek természetszerűen meghatározó nyomokat hagytak bennem. Apai és anyai ágon is nagyon jól emlékszem nagyszüleimre, akiket megpróbált a sors magyarságuk miatt. Nagyapámat a második világháború végén Csehországba vitték, börtönévei alatt nagybátyám katonai munkatáborba került szárma
