Irodalmi Szemle, 2006

2006/12 - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (értekezés)

Kassa és a Rákócziak Kassára összehívta. Éppen a leghevesebb beszédek tartattak itt, a király a német ministerek ellen, midőn Rothal gróf a gyülekezetbe lépe. Az elégületlenek eleinte tettetéshez folyamodtak, s a gróf kérdésére: hogyan mertek a király engedelme nél­kül gyűlést tartani? Rákóczi azt felelte, hogy a hon bajainak orvoslásáról tanakod­nak, arra pedig: mi végre gyűjtötték a fegyveres népet? az lön a válasz, hogy a határ­széleket háborgató török ellen fogtak fegyvert. De midőn Rothal intené őket, térné­nek tüstént békével haza, hirtelen felzajlott az indulatok vihara, és szitkok szórattak a németek ellen. Rothal eltávozta után pedig elhatározták, hogy haladék nélkül fegy­vert ragadjanak... Mindezek értésére estek a királynak, mire ő Spork tábornagyot Fel- ső-Magyarországra küldvén ez július 29-én Kassa alá érkezett”... A Wesselényi-féle összeesküvés további sorsa Kassa számára azt jelentette, hogy az ide érkezett 2 ezer főnyi katonaságot a városnak el kellett tartani, bár azok Kassa külterületén kaptak szállást. És ami még ezzel összefügg! Báthory Zsófia a fia életéért 200 000 magyar forintot fizet a császárnak. S mi a sorsuk a Rákóczi-forintoknak?... „A város nyugta­lan polgárai biztosítása végett, annak alsó kapujánál (most Forgách és Gerster házak közti tér) Leopold fellegvárat (citadellát) kezde építeni azon 200 ezer magyar forin­tokból, melyeket II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia, Ferenc fia fejének váltságáért fizetett”... (Tutkó József: Kassa tört. évkönyve, 150. old.) De térjünk vissza az ez idő tájt, 1676-ban Patakon tartózkodó I. Rákóczi Fe­renchez és feleségéhez. A harmadik gyermekét váró (az első, születésekor mind­járt, csecsemő korában meghalt) Zrínyi Ilona az öreg fejedelemasszony hívására, aki azt szerette volna, hogy a kis jövevény Munkácson lásson napvilágot, férjestül elindul ugyan Munkácsra, de útközben az Újhelyhez közeli Borsiba érve, utoléri a szülési fájdalom, s férje örömére megszületik a várva várt fiú, Ferencke március 26-án. A további napok örömét nem zavarja semmi, csak Báthory Zsófia sürgető levele, mely indulásra készteti a családot. De az útjuk nem Munkács felé, hanem inkább Zboróra vezet. Örömük nem tart sokáig. I. Rákóczi Ferenc (rövid ott-tartóz- kodása alatt) betegsége rosszabbodik, s 1676. július 8-án meghal. Tetemét a ma- kovicei várból lehozva a zborói templomban ravatalozzák fel, s majd egy év múl­va kerül le Kassára, és temetik el nagy pompával a már félig kész templomban, amelyet Báthory Zsófia kezd el építtetni a jezsuiták számára 1671-ben. (A temp­lom csak 1681-ben nyer teljes befejezést, s akkorra már ő is ott nyugszik a temp­lom alatti kripta fülkéjében.) Maga a temetés 1677. augusztus 18-án fényes külső­ségek közepette zajlik, de a két gyermek, az akkor 4 éves Júlia és a csecsemő Fe­renc nincs jelen a szertartáson, valószínű, hogy Zborón maradtak nevelőikkel. „A temetési menet rendje hivatalosan volt megállapítva: Méltóságos Fejedelem Rákó­czi Ferenc kegyelmes urunk Őnagysága temetésének rendi címen, és 32 pontból ál­lott.” Tekintsünk el most a hosszadalmas felsorolástól. Nézzük meg inkább köze­lebbről Báthory Zsófia pénzadományát, amelyről már hallottuk, hogy egy „citadel­la” építésére használta fel a Habsburg uralkodó. Más adat szerint a jezsuiták kapták a pénzt székesegyházuk építésére. Nevezetesen 200 ezer magyar forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom