Irodalmi Szemle, 2006
2006/12 - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (értekezés)
Gyüre Lajos pedig Pongrácz egy erdélyi községből, Alvincról származnak (hol annak idején Fráter György is csúfos halálát lelte). A közöttük levő korkülönbség minimális, mindössze 12 év (Alvinczi szül.: 1570-ben, Pongrácz 1582-ben). Tegyük fel, hogy ismerték, ismerhették egymást, bár az egyik (Pongráczék) főnemesi múlttal dicsekedhető család, Alvinczi ezt nem mondhatja el magáról. Vajon milyen lehetett - ha volt egyáltalán - a két család között a kapcsolat? Nem otthonról hozta-e a közöttük feszülő engesztelhetetlen gyűlöletet, az egymásnak feszülő indulatot a két kimagasló műveltségű hitszónok? Alvinczi munkáit ismerjük, de Pongrácz se volt más a maga meggyőződésében. Mit is ír róla a csak magát „Bamabás”-nak író toll- nok? „...Már zsenge gyermekkorában sok kiváló tulajdonságnak adta tanújelét. A rosszat semmiképp sem tudta megszívlelni, a legkisebb rendetlenséget sem tűrte. Hibáikért nemegyszer keményen megdorgálta a cselédeket, s nem nyugodott addig, míg szülei rendet nem csináltak.” ... Miután Pázmány Péter őt a hitében meggyengült Homonna vidékére rendeli, „E vidéknek valóságos apostola lett, föl van róla jegyezve, hogy rengeteg sok lutheránust és kálvinistát térített vissza az Úr igaz egyházába.” Vajon milyen eszközökkel? A gályarabságra eladott kálvinista prédikátorok között nem volt-e olyan, akit éppen az ő jelentései, munkássága nyomán csukatott börtönbe, kínzatott halálra a kérlelhetetlen katolikus ellenreformáció, amely már ekkor bontogatta szárnyait? (Lásd a későbbi kassai református Czeglédi Isván prédikátor üldöztetését, börtönbe záratását, a pozsonyi vértörvényszék elé idézését, hova már csak a halálra gyötört holtteste érkezik 1771. Iván havának 7-ik napján s a Wesselényi összeesküvésben részes Bónis Ferenc mellé a pozsonyi köztemetőben földelik el.) Van még egy dolog, aminek tudomásom szerint eddig nem szenteltek a Rá- kóczi-kutatók elég figyelmet. Ez pedig nem más, mint az 1618-ban európai körútjáról Kassára visszatérő Szepsi Csombor Márton szerepe, Alvinczival való kapcsolata. Alvinczi a városi tanácsnál közbenjár, hogy a Bocátius után megüresedett iskolamesteri állást Szepsi Csombor Márton kapja meg, mivel jól beszéli a német, magyar, s más nyelveket. Arról a fáma nem szól, de francia földön járva bizonyára tudott a Szt. Bertalan-éji eseményekről, s ezt el is mondhatta Alvinczinak, hogy Párizsban egyetlen éjszaka 3000 hugenottát gyilkoltak meg. Akkor ehhez képest a három jezsuita pap igazán semmiség... A város azonban nem ezért haragudott meg Rákóczira. Sokkal inkább az váltotta ki Kassa város vezetőinek rosszallását, hogy mikor 1644. február 23-án Kassára újból bevonult, a Királyi Ház kápolnájában református istentiszteletet tartatott a katonáinak - így megtörte a már majd százéves hagyományt: Kassán csak egy vallás van! Alvinczi így kiált fel, amikor 1613-ban az országgyűlés arra akarja kényszeríteni Kassát, hogy fogadja be a város területére a katolikus vallást is: ... „Csak egy igaz biblica religio vagyon itt!” ...Ez pedig a lutheri protestantizmus. Az ellentét Rákóczi és a város között nem csitul, sőt 1644 márciusában a Királyi Házban a város engedélyével, úgymond „aulica ecclésiát’’ - más szóval
