Irodalmi Szemle, 2005

2005/9 - TANULMÁNY - Vajda Barnabás: Krúdy-reneszánsz a Felvidéken

Vajda Barnabás

5 Szentes Éva-Hargittay Emil: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán. Universitas Kiadó,

Bp. 1997.

6 Vö. Kosztolányi Dezső: Orvosi konzílium. In: In memóriám Ferenczi Sándor. Szerk. Mészáros Judit. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 2000, 189.

7 Szentes Éva-Hargittay Emil, 259.

8 Dénes Zsófia szavait idézi Kassai György: A Nyugat és a pszichoanalízis. Helikon, 1990/2-3. sz., 175.

9 Krúdy Gyula: Magyar Tükör. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984. 572-575.

10 Kelemen Zoltán: Álmoskönyv és álomfejtés. Pszichoanalitikus hatások Krúdy Gyula munkásságában. Új Forrás, 2002. március.

11 Uo.

12 Cavaglia, Gianpiero: Krúdy Gyula és a pszichoanalízis. Helikon, 1990/2-3. sz., 280.

13 Fried István: „A kísértés maga a világ.” Márai Sándor „freudizmus”-ához. In: Lélektől lélekig. Osztrák-magyar-közép-európai összefüggések. Szeged, 2000, 53.

14 Részletesen elemezve ezt a jelenséget Fried arra a következtetésre jut, hogy a Zendülők- ben az apakomplexus mellett „a belső történések mélylélektani nézőpontja” játszik igen fontos szerepet. Illusztrációképpen az alábbi részletet idézi: „Álmában ágyához jött (ti. az apja), komoly és szomorú szemével fölé hajolt. Persze hogy mindenkinek van apja. És mindenki született valahol. Mit lehet erről tudni? Talán, ha minden elmúlik s ő életben marad, egyszer, mikor már hasa lesz és bajusza, egy idegen városban megy az utcán, s hirtelen meg kell állnia, mert az apja jön feléje, arca nagyra nő, mint a moziban, emberfelettien nagyra, egészen közel jön, óriási ajkát kinyitja, s mond valamit, az e- gész életet egyetlen szóval megmagyarázza.” Ld. Fried István: „A kísértés maga a világ.” 65-66.

15 Fried István: „A kísértés maga a világ.” 63.

16 Cavaglia, Gianpiero: Krúdy Gyula és a pszichoanalízis. 280.

17 Uo. 281.

18 Bori Imre: Prózatörténeti tanulmányok. Újvidék-Budapest, Fórum Kiadó-Akadémiai Kiadó, 1993.