Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - Bokros Katalin: A biedermeier megnyilvánulásai az európai irodalmakban (tanulmány)
A biedermeier megnyilvánulásai az európai irodalmakban édességét dajkáló világfájdalom költője, hanem az egyéni „kis világ” meghitt szférájába menekülő művész, aki a körülötte ezer alakban megnyilvánuló szépséget énekli meg. Idillikus képei a falusi élet szerény valóságáról szólnak, néhol szelíden humorizáló hangvételűek, máshol népmeseszerüen derűsek, naivak (Dér alté Turm- hahn, 1838; Idylle am Bodensee, 1846). Mörike a futó jelenség mögött ösztönösen ragadta meg a lényeget, a banálisnak tűnő apróság mögött a nagyot és egyszerit. A biedermeier korának legkiemelkedőbb osztrák írója Adalbert Stifter (1805-1868) volt. Első elbeszélésein még érződik a német romantikusok, elsősorban Jean Paul hatása, de később megtalálta saját írói stílusát. Stifter nem tett különbséget nagy és kis dolgok között. A „szelíd törvényt” akarta megtalálni, amely általános emberi törvényekre épül. A romantikus érzelmek helyett a józanabb életvitelt emelte ki. Egész művét áthatja a józan gondolkodás, a törvények és a szigorú erkölcsi elvek tiszteletben tartása. Stifter idillikus világát gyakran meglepő veszélyek zavarják meg, ezt tükrözik a félresiketült sorsok ábrázolása is. A kiúttalan élethelyzetekből a hősök csak a csodával határos módon juthatnak ki. A Bunte Steine című elbeszéléskötete hat novellát, a Studien tizenhármat tartalmaz. A többkötetes Studien Stifter legnépszerűbb elbeszéléskötete. Hősei kis térségben, általában vidéki birtokon vagy falun élnek, szerelmi csalódástól vagy a boldogság és a személyes megvalósulás utáni reménytelen vágytól gyötörtem Az elbeszélő számára nem a különös helyzetek, érzelmi lángolások a fontosak, hanem a mindennapok szertartásossága. Az elbeszélő stílusára a rezignáltság, az apró mindennapi dolgok ábrázolása a jellemző. A Dér Condor (1840) című elbeszélésének főhősnője, a bécsi Cornelia már az önállósulást kereső nő típusát képviseli. A stifteri esztétikai és erkölcsi felfogás egyik tipikus példája a Magyarországon játszódó Brigitte című novella. A magyar pusztáról alkotott természeti képpel párhuzamosan alakul a főhősnő, Brigitte sorsa is. A váratlan sorsszerű események rombolóan törnek rá, de Brigitte mindig győzedelmeskedik felettük lelki szépségének és kemény szívós munkabírásának köszönhetően. A hűtlen férj végül visszatér, és másodszor is sikerül felfedeznie feleségében a lelki szépséget. Közös fiúgyermekükkel pedig megélik a természet és a lélek beteljesülését. A XIX. század első felének osztrák irodalmában a romantikus elemek nem jelentek meg tiszta formájukban, a barokkos és keresztény hagyomány mindig ott érződik a művekben. A metternichi reakciós korban a biedermeier vonásai kerültek előtérbe. A biedermeier korában az írók és költők közül néhányan megpróbáltak véleményt mondani a kor politikai viszonyairól, de a jól megszervezett cenzúra és az öncenzúrázás hatására az alkotók inkább a rezignációt választották, a befeléfordulást. A közvetlen közelségükben található kis dolgokra kezdtek figyelni, azonosultak a kor társadalmi és erkölcsi normáival, látókörük bizonyos mértékig leszűkült. A biedermeiert mint irodalmi jelenséget nem lehet csak az osztrák-német kultúra vonzáskörébe helyezni, analógiákat találunk a francia írók és költők műveiben is. A húszas-negyvenes évek francia irodalmi almanachjaiban olyan motívumok
