Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - Fried István: Felső-Magyarország (Szlovákia) a március előtti periódus bécsi folyóirataiban (tanulmány)
Felső-Magyarország (Szlovákia) a március előtti periódus bécsi folyóirataiban (Egy szöveggyűjtemény-antológia margójára)1 A cím szó szerinti fordítása egy bécsi szlavista kutatóhölgy, Gertraud Marinelli-König gyűjteményes kötetének, amely az Osztrák Tudományos Akadémia munkaterve szerint egy olyan sorozat darabja, amely az egykori Habsburg Monarchia népeinek/nemzeteinek kultúrája bécsi értelmezését, hírül adását és német fordításban történő közkinccsé tételét vállalta, a Birodalom Bécsben kiadott, jórészt erre szakosodó folyóiratainak anyagát szem előtt tartva. Ez a nyakatekert, mert pontosságra törekvő vállalás lényegében kettős feladatnak vél eleget tenni: A március, azaz 1848 forradalmas márciusa előtti periódus (a magyar terminológiában reformkor, a szlovákban a nemzeti ébredés—romantika korszaka) művelődéstörténetének ama szegmensét kísérli meg átvilágítani, amely jórészt egy felülről, de legalábbis Bécsből sugallt úgynevezett birodalmi patriotizmus jegyében áll, s a Habsburg-mítoszt2 olyképpen szolgálja, hogy a Habsburg-tudat civilizáló, a dunai népeket egy kormányzás alatt nemcsak közigazgatásilag, hanem „lélekben” is egyesítő törekvéseket mutatja be; nevezetesen a bécsi folyóiratok szerkesztői elgondolását, amely a különféle nyelvű, „nemzeti” kultúrákat Bécsen, a bécsi folyóiratokon keresztül közvetíti az európai kultúrába. Azaz a magyar, a szlovák, a szerb stb. kulturális folyamatokat német nyelven teszi hozzáférhetővé, igaz, a német közvetítés nemcsak a megismerhetés pozitívumával jár, hanem a közbülső közeg (fordítás) torzító, kiegyenlítő mechanizmusának érvényesülésével is. A másik feladat ebből a kiegyensúlyozó törekvésből és annak regisztrálásából eredeztethető, és kapcsolatba hozható részint periodizációs (korszakolási), részint regionális problémákkal: vajon önmagában markánsan leírható-e, külön korszak-e például az úgynevezett március előtti? S ha esetleg igen, a szlovák, a magyar művelődés- és irodalomtörténet másféle szempontjai mennyire egyeztethetők össze az inkább történelmi, mint stílus-, azaz művészettörténeti elgondolásokkal, az 1805 és 1848 évszámaival kijelölt periódus megfelel-e a bécsi folyóirattörténet korszakolási elveinek és gyakorlatának? Az a történelmi tény, hogy Ausztria császársággá lesz, hivatalosan is megszűnik a Német-római Császárság, ezen keresztül Ausztriának egyre fontosabbá válik „keleti” érdekeltsége, egyre inkább lesz a szó szűkebb értelmében vett Közép-Európává, német anyanyelvűeken kívül szlovákok és magyarok, illetőleg románok országává, milyen mértékben szembesíthető a művelődéstörténetFried István
