Irodalmi Szemle, 2005
2005/1 - SZALATNAI REZSŐ 100. SZÜLETÉSNAPJÁRA - Mayer Judit: Szalatnai Rezső, a tanár és az ember (előadás)
Szalatnai Rezső 100. születésnapjára Szalatnai Rezső századik születésnapja tiszteletére a Szlovákiai Magyar írók Társasága, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, valamint a Hagyományok és Értékek Polgári Társulása Pozsonyban, az említett múzeumban október 19-én szimpóziumot rendezett. Filep Tamás Gusztáv előadása mellett (az előadást novemberi számunkban közöltük!) elhangzott Mayer Judit és Bárczi Zsófia előadása is. Ez utóbbiakat az alábbiakban közöljük, kiegészítve egy volt tanítvány, Szarnák István nyugalmazott agrármérnök, ismert és elismert növénynemesítő szerkesztőségünkbe küldött visszaemlékező soraival. F. Z. Szalatnai Rezső, a tanár és az ember Messzire kell visszamennem az időben - 70 évvel. Akkor, 1934 őszén találkozott először a Védcölöp utcai Állami Magyar Reálgimnáziumban egy tizenegy éves másodikos gimnazista, vagyis én, és egy harmincéves fiatal tanár, Ráchel Rezső, mert akkor még eredeti családi nevén ismertük. Két évig tanított akkor engem földrajzra, majd a hetedik és nyolcadik gimnáziumban ő volt a történelemtanárom, s akkor már második éve ő volt önképzőkörünk vezető tanára. Olyan pedagógus volt, akinek nem kellett szigorral tekintélyt szereznie, mert tekintélye egyszerűen volt. Egyformán tudott bánni kis- és nagydiákokkal, az utóbbiakat felnőtt emberekként kezelte, soha egy goromba szót nem hallottunk tőle, senkit össze nem szidott, de értett hozzá, hogyan lehet a helytelen- kedőket jobb belátásra bírni. Csak a hazugság volt az, amiért egy kissé felemelte a hangját, mi pedig megtanultuk, hogy hazudni nem szabad, mert azért igazán megharagszik. Amikor földrajzra tanított, nemcsak azt tanultuk meg tőle, milyen hegyek, vizek, országok, városok vannak egy-egy földrészen, országban, hanem például Indiáról szólva beszélt nekünk Körösi Csorna Sándorról, megemlítette Stein Aurélt és Baktay Ervint, s azt is megtudtuk, ki az a Rabindranath Tagore. Szalatnai Rezsőtől hallottam először Belgium földrajza kapcsán Maurice Maeterlinck és Emil Verhaeren nevét, s a Provence tárgyalásakor azt, hogy kicsoda is Fréderic Mistral. Szerettük, becsültük és tiszteltük Szalatnai tanár urat. A gimnázium felső osztályaiba nehéz időkben jártunk, az 1939/40-es és az 1940/41-es tanév rossz időszak volt. Nyolcadikos történelemkönyvünk nem volt, a régit bevonták, újat nem adtak ki, tanár úr állította össze és diktálta le nekünk a hazai történelem anyagát - kitűnő összefoglalásban. De nemcsak tanított, hanem nevelte is diákjait emberség
