Irodalmi Szemle, 2005
2005/6 - FÓRUM - Mérföldkövek IX. - Csanda Gábor: A háborús évek tükröződése a szlovákiai magyar irodalomban (előadás)
FÓRUM egy évvel a monográfia vizsgált szakasza után, 1981-ben jelent meg Gálnak a Fekete ménes c. kötetében. Mács József Kétszer harangoztak (1978) című regényét nem említi. A meg-megújuló Mács-életmü az egyedüli egyébként, melyben a háborús tematika visszaköszön, a szerző Öröködbe, Uram... c. regényfolyamának második kötete öleli fel ezt az időszakot (A Kos jegyében, Méry Ratio, 1999). Grendel Lajosig eljut ugyan a Görömbei-monográfia, de az ő történelmi hátterű regényei is a vizsgált időszak utáni években jelentek meg. Megnyugtató azonban, hogy a Grendel-recep- ció e tekintetben szinte példátlanul kielégítő, amiként a Grendel-monográfia is (Szirák Péter, Kalligram, 1995). Noha Duba számos szintetizáló műve közül az ívnak a csukák ekkor már megjelent (1977), nem esik róla szó. (A regény ezzel a mondattal kezdődik: „Azon a télen a tankok, a lánctalpas terepjárók meg a túlterhelt katonai teherautók és trénszekerek teljesen tönkretették az utat, amelyen a fiú haladt.”) Dubáról Szeberényi Zoltán írt használható monográfiát (Nap Kiadó, 1997). Az említett prózairodaimat illetően, különösen Dobos és Rácz tekintetében Koncsol László tanulmánygyűjteményére (Ivek és pályák, 1981) lehet biztonsággal támaszkodni. Végezetül még egy utolsó szempont, röviden. Aligha vitatható, hogy a szlovákiai magyar irodalomról, s ezen belül a háborús évek irodalmáról nem lehet a művek ismerete nélkül beszélni. Nem mindegy, hogy ez az ismeret csak e művek témájára terjed ki, vagy olvassák is őket. S ebből a szempontból az sem mindegy, milyen mértékben, terjedelemben és igénnyel taglalja őket az iskola, hiszen alapvetően minden olvasót ez indít el az olvasás útján. Jelzésértékű lehet, hogy az alapiskola 9. osztálya számára készült Irodalom (Pappné Balázs Éva, SPN, 2000) még csak az említés szintjén sem tud Rácz Olivérről. A gimnáziumi tankönyv (Irodalom. 8., Görömbei András, Terra, 1997) ugyan említi Rácz Olivér nevét, de munkásságával sajnos ez sem foglalkozik. A témával foglalkozó kutatónak tehát ilyen jellegű anomáliákkal is szembe kell néznie. Ezen idővel talán változtathat a szlovákiai magyar irodalommal való koncepciózus és intézményes keretek közt való foglalkozás - s vélhetően az ehhez a mostanihoz hasonló szakmai tanácskozások esetleges irodalmi és irodalomtörténeti hozadé- ka is -, a szakmailag felkészült fiatal irodalomtörténészek részéről ugyanis napjainkban nem tapasztalni efféle hajlandóságot. (Elhangzott 2005. április 30-án Udvardon a Mérföldkövek című szlovákiai magyar helytörténészek országos találkozóján. Köszönöm Végh Lászlónak, a Bibliotheca Hungarica igazgatójának a témát, a címet és a dolgozat megírásához nyújtott segítségét)
