Irodalmi Szemle, 2005
2005/6 - FÓRUM - Mérföldkövek IX. - Csanda Gábor: A háborús évek tükröződése a szlovákiai magyar irodalomban (előadás)
FÓRUM szerűnek tűnik - s ez egyaránt érvényes a szépirodalomra, a tényirodalomra és a szakirodalomra is - külön foglalkozni a könyv alakban megjelent munkákkal és a folyóiratbeli meg az egyéb sajtóközlésekkel. A tényirodalmi műveknek az 1989 óta tapasztalható rendkívüli elszaporodása indokolttá teszi, hogy ezeket a fő tematikai kategórián belül további alcsoportokba soroljuk. A kategorizálás-csoportosítás több szempont szerint lehetséges: a tárgyalt háborús esztendők szerint, a tárgyalt események műfaja szerint, a fikcióhoz és a valósághoz való kötődése szerint, aszerint, hogy egy konkrét személy vagy egy nagyobb közösség, csoport múltját tárgyalja-e stb. Amiként a szépirodalom esetében, itt is vizsgálat tárgyát képezheti az illető mű színvonala, értéke, hiszen leginkább az ilyen jellegű olvasatoktól várható el a művekről való termékeny diskurzus. Valószínűsíthető, hogy a könyv alakban megjelent legtöbb tényirodalmi munka az elképzelhető osztályozó kritériumok közül egyszerre többnek is megfelel. A holokausztirodalom már említett szépirodalmi példájához a tényirodalomból ragadjuk ki az 1991-ben megjelenti/re emlékeznek, az él című brosúrát (Nap Kiadó), melyben a Márai Sándor Alapítvány A dunaszerdahelyi zsidóság tragédiája c. nemzetközi konferencia válogatott anyagát adta közre. Egészen más jellegű munka A szlovákiai zsidók üldözése 1939-1945 című Sas Andor-kötet (Kalligram, 1993), mely leginkább a levéltári kutatásra alapozott tudományos ismeretterjesztés követelményeinek tesz eleget. Mint címe is jelzi, a háborús évek irodalmának egyik speciális oldalága, a hadifogság a témája Géczi Lajos terjedelmes könyvének (Civilek hadifogságban, Madách, 1992). Témánk szempontjából kiemelt hely illeti meg az Ada- lékok Esterházy János és a szlovákiai magyarság második világháború alatti ellenállásához című Molnár Imre-tanulmányt (Kalligram, 1995/4). Érdekes szemszögből állít emléket a háborús éveknek a Diákok a viharban (Kalligram, 1992) című Kovács Ferenc-könyv, mely az Érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnáziumnak és az 1942. évi III. A osztályos növendékeinek a történetét adja elő a második világháborús események forgatagában, 1942-től 1945-ig, egy életrajzi vonatkozású napló keretein belül. Konkrét helyszínhez kötődik a tudományos ismeret- terjesztő irodalom szigorú követelményeinek is eleget tevő Varga László-munka, a Béke poraikra című kötet (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 2002), alcíme szerint Az 1. és 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren. A főként levéltári kutatáson alapuló könyvet gazdag képanyag, számos dokumentum és a hivatkozott irodalom jegyzéke emeli hasonló társai fölé. Szintén egy helység közösségének szenteli figyelmét az egészen más jellegű Két tűz között c. kötet (Dombóvári SZECSOX Kft., 2001), Danajka Lajos műve; alcíme szerint A felsőszeli leventék kálváriája 1944-1946. Ennek további alcíme (Visszaemlékezések fél évszázad múltán) utal arra a három tucatnál is több adatközlőre, akiknek az elbeszéléséből, visszaemlékezéseiből áll össze a kötet. Magyarics Ferenc Életemből c. könyve (Katedra Alapítvány-Lilium Aurum, 2004; alcíme: Három és fél év a II. világháborúban) az egyes szám első személyben elbeszélt, a történetek előadásmódjában a szépirodalomhoz közel álló munkák sorába tartozik. Egy olyan referenciális olvasatot kínál,
