Irodalmi Szemle, 2005
2005/6 - TANULMÁNY - Filep Tamás Gusztáv: Táj hazalélektan
Filep Tamás Gusztáv gyik korábbi mestere, Simándy Pál az írástudók árulásának megnyilvánulásaként emlegette e kongresszust. De Simándy is föltétlen értéknek minősítette Krammer ottani előadását,8 amely valóban nem illett a sztálinista szóáradatba, hiszen például „elvitathatatlan követelés”-ként említette, hogy „a szocialista nevelésnek még sokkal individuálisabbnak kell lennie, mint a polgári volt”, mert a cél a gyermek képességei minél teljesebb kibontakozásának elősegítése. A kongresszusi beszédek nyilvánvaló különbségei ellenére sikerült elfogadtatni ott egy Krammer céljaival egybecsengő programot, amelynek legfőbb hozadéka a magyarországi jelentős pedagógiai íróval, Kemény Gáborral való kapcsolatfölvétel lett, ez viszont a magyar- országi reformista pedagógusok és szlovákiai magyar szakemberek közös munkájában folytatódott. (Erről Krammer öregkorában egy fontos tanulmányt adott közre.9) Az együttműködés célja egyébként nem egyszerűen a szakirodalomban modernebbnek minősített cseh pedagógia eredményeinek átplántálása, illetve Magyarországon való ismertetése volt: Kemény Gábor világosan utal rá egyik levelében hogy bizonyos szakmai - de az ideológiával is összefüggő - kérdésekről Magyarországon, más kérdésekről Csehszlovákiában nem lehet „gátlás nélkül” értekezni. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő magyar pedagógus-együttműködés azt tenné lehetővé, hogy amit az egyik ország szaksajtójában nem lehet elmondani, azt a másikban pertraktálnák és viszont.10 (Krammer a budapesti A Jövő Utjain című szakfolyóiratban 1934-ben például Elménypedagógia a francia nyelvtanításban, 1935-ben A gyermekszínpad mint nevelőtényező, 1937-ben Az adleri indivi- duálpszichológia szerepe Szlovenszkón címmel közölt írást.) Ez a munka meg is kezdődött, ha a várt eredmények nagyrészt elmaradtak is; nem sikerült tető alá hozni az Apáczai Könyvtár címmel tervezett füzetsorozatot és a Duna-völgyi Pedagógiai Szemle című folyóiratot sem (melynek a tervek szerint Krammer lett volna a csehszlovákiai szerkesztője), de ez utóbbi ötletből nőtt ki a Pedagógiai Évkönyvek elvileg Krammer által szerkesztett csehszlovákiai sorozata, amelynek azonban egyetlen kötete jelent meg - Érsekújvárban —, az 1937-es, mert a következő évben bekövetkezett a politikai fordulat. A megvalósult közös tervek legjelentősebbike a Nagy László Könyvtár című fűzetsorozat; a vele kapcsolatos munka szálai szintén Kemény Gábor kezében futottak össze. A pedagógiai reform szükségességét az új diáknemzedékről gyűjtött ismeretek föltárásával is igazoló egyik, éppen Kemény által írt, Iskolai értékelés és kiválasztás című füzetben szerepelnek a csehszlovákiai magyar — Krammer, Dobossy és Szalatnai Rezső nevéhez fűződő - kutatási eredményekre való hivatkozások is, s még fontosabb, hogy a sorozat harmadik darabjaként jelent meg Krammernek a csehszlovákiai magyar fiatalokról szóló ismert munkája." A harmincas évek első felében Csehszlovákiában is fontos módszertani tanulmányokat publikált; az egyik leglényegesebbet ezek közül a Masaryk Akadémia folyóiratában. A szlovenszkói magyar pedagógia feladatköre'2 az érvényes, új szakirodalom és a helyi gyakorlat összehangolását, a módszertan alkalmazásának
