Irodalmi Szemle, 2005
2005/6 - Bodnár Éva versei (Számvetés a mindennapokkal, Emlékkönyvbe, Optimista dal, Tisza-part, Huszonöt év árvasága, Néma üzenet, Évforduló, Esti meditáció)
Bodnár Éva versei Optimista dal Van még mit keresnünk. Minden kis fűszálban ott az életünk. Van még titok, mi izgató: ránk borul majd úgy, mint egy takaró. Van miért élni, szeretni, s a reménytelent is le lehet küzdeni. Van jó a kudarcokban is: magára talál a lélek, erősödik a hit. Van jó szándék, ha kell. A szükségben az ember másokért is felel. S ha van benned alázat, hitesd el, hogy ránk még jobb idők is várnak. Tisza-part A folyóparton ülve gyakran ábrándozom, míg az idő telik, azon gondolkodom, miféle erő vonz ide minduntalan? Miféle ősi vonzalom tart fogva itt, az aranyhomokkal terített Tisza-parton? Szeretlek, Tisza. Sima víztükrödet most szelíd nyári szellő fodrozza, gyűri... De szíved vajon még meddig tűri a rád osztott csúfos, kényszerszerepet: hogy megosztója lettél ősi földünknek?!
