Irodalmi Szemle, 2005
2005/6 - Öllős Edit versei (Magány, Tél végi feszültség, Hidd el!, Elhatározás, Türelem télen, Sors, Extrém hit, Semmi baj!, Relativitás)
Öllős Edit versei Magány Hogy oázis az örökkévalóság sivatagában, azt már tudjuk. Hogy depresszióval ölelkezik önfeledten, és krónikája leírhatatlan, az is rémlik. De hogy a lélek kacsalábon forgó várát télen naponta ostromolja sikertelenül, és csak március idusa felé veszi be, azt Isten súgja meg áprilisban, mikor kiloccsan a pohár. Tél végi feszültség A lavina mindig elolvad, mire elindulna a lejtőn. Mindig sarokba vágjuk a Bibliát, mielőtt kinyitnánk. A szigor és a szabadság fordított arányban elegyedik. Mégis... Ha tükörbe nézel, látod Istent a hátad mögött... Mégis... Napirenden rakoncátlankodik a lélek. Hidd el! fogcsikorgatva libabőrös lesz a szerep ellenségeid vére csak mosollyal ízletes ha a csésze kiürül az ember legyen tettre kész
