Irodalmi Szemle, 2005

2005/5 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Popély Gyula: Az áldozat igaza

KÖNYVRŐL KÖNYV­Aladár: MS Bébi, avagy az első szerelem c. könyvéről, 1928/22.sz.). Hasonló tendencia figyelhető meg a Nyugat későbbi évfolyamaiban is. 3 Nyugat, 1919/12-13. sz.; a gimnázium után Márai Török Gyula mellett dolgozott a Budapes­ti Naplónál. 4 Szabó Lőrinc: Márai Sándor Emberi hang c. verseskötetéről, Nyugat, 1922/17-18. sz. 5 Komlós Aladár: Műsoron kívül, Nyugat, 1931/12. sz. 6 Nagy Endre: Bolhapiac, Nyugat, 1934/23-24. szám 7 Vö. Komlós Aladár: Műsoron kívül, Nyugat, 1931/12. sz. 8 Nagy Endre; Bolhapiac, Nyugat, 1934/23-24. szám 9 Karinthy Frigyes: Márai Sándorról „A sziget” alkalmából, Nyugat, 1934/3. sz. 10 Vö. Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989, 274. o. 11 Vö. Fónod Zoltán: Megmozdult világban. Fábry Zoltán élete és munkássága. Madách, 1987, 160. o.: „Márai a Kassai Naplóban és a Képes Hétben publikált, korábban munkatársa volt a Tűznek.” 12 Uo. 123. o.: „A »Kassai Napló Vasárnapja« a napilap színvonalas irodalmi melléklete volt.” 13 Ezt az adatot a Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989, 274. o.) tartalmazza. A Kassai Munkás, mely a Magyar Nap mellett a másik csehszlovákiai ma­gyar nyelvű kommunista lap volt (vö. Fónod Zoltán: A magyar nyelvű szocialista sajtó Csehszlováki­ában a két világháború között. In FZ; Kőtábláink. Válogatott írások. Madách, 1990, 159. o.), közölte Márai Amerika c. versét [vö „Az 1920-as évfolyamban jelentkezik néhány kassai polgári író (Kultsár Miklós, Tasnády Géza stb.) s közli a lap Márai Sándor Amerika c. versét”, Kőtábláink, 175.0.], azon­ban Fónod hivatkozásából nem derül ki, melyik számban történt a közlés. 14 Lásd fejjebb a 9. jegyzetet. 15 Vö. Fónod Zoltán: Megmozdult világban. Fábry Zoltán élete és munkássága. Madách, 1987, 122. o. 16 Uo. 160. o. 17 Uo. 160. o. 18 Vö. Fried István: Aggodalom és remény. A csehszlovákiai magyar művelődés története 1818-1998. www.rkk.hu/forras/9902/fried.html 19 Uo. POPÉLY GYULA Az áldozat igaza Egy nemzet, vagy bármilyen természetes emberi közösség megtörésének, szétzüllesztésének és azáltal jövőtlenné válásának egyik leghatásosabb és leggyak­rabban alkalmazott módszere a célirányosan végzett agymosás. Ez a folyamat foko­zatosan társadalmi és nemzeti amnéziát - azaz emlékezetkiesést és tudatvesztést - idéz elő. A kilúgozott agyak aztán kitűnő táptalajává válnak a beléjük sulykolt tév­eszméknek, örökletes bűntudatnak és történelmi irányvesztésnek. Nemzetünk külső és belső ellenségei már hatvan éve eredményesen végzik ez irányú nemzetgyilkos tevékenységüket. Nemzeti értékeinket több vonatkozásban is feledni voltunk kénytelenek az el­múlt hatvan év alatt. Szépirodalmi remekművek és értékes tudományos munkák ke­rültek indexre, váltak nem létezőkké a felnövekvő korosztályok számára. Vonatkozik ez mindenekelőtt az elszenvedett nemzeti igazságokat bemutató történettudományi

Next

/
Oldalképek
Tartalom