Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - TANULMÁNY - Beke József: Balassi Bálint szavainak szótáráról
Beke József ni”, mert a versbe helyezve ez lesz az eredmény: az szerelem... egy nyilával nem lehet meggyógyítani sebet ejtve szívemen.) Lapozgatás közben néhány olyan kifejezésbe is belebotlottam, amelynek értelmezésében nem értek egyet a szótárral. Az egyik szerelmes versében Hannuska Budowskionka, egy „amolyan” hölgy indokolatlan zárkózottságát nehezményezi a költő: „Porcogós Annóka, / szerelemnek oka, / Mit haragszol? / Hogy nem játszol velem... ” - írja. Mondanom sem kell, hogy az idézet első szavának jelentése érdekelt, s a szótárban ezt találtam: „[Talán csörgő- v. ütőhangszeren játszó leányról lehet szó.]” E magyarázat egyezik azzal, ami az alapul vett Balassi-kiadás jegyzetében olvasható. Ott a „valószínűleg”, a szótárban a „talán” mutatja e magyarázat bizonytalanságát. Bizonyítékul az említett kiadásban az szolgál hozzá, hogy „a korban a szó még elsősorban hangutánzó jellegű”. Csakhogy mind a porcog igen (a- mely a perceg-pörcög családjába tartozik mély hangú változatként), mind a porcogó főnév a maihoz hasonló jelentésben már Balassi előtt adatolható. Az igaz, hogy a szócsalád hangutánzó eredetű, azonban értelmük nem zenei hangokkal, hanem „az ízületek hajlításakor hallatszó ropogással”, illetve „a nem egészen megcsontosodott anyagoknak a törését, zúzódását kísérő hangjelenséggel” kapcsolatos - olvashatjuk az etimológiai szótárban (TESz)10. Úgyhogy inkább lehetett ez az Annóka kemény húsú, ropogós testű, kívánatos leányzó, mint zenész. Legalábbis - Balassit ismerve - a „porcogós” hölgy aligha hangszerével keltette föl maga iránt az érdeklődést, s a versbeli ,jászol” kifejezés sem csupán közös muzsikálásra vonatkozik. Ugyanígy túlságosan elnézőnek, eufemisztikus jóindulatnak tartom azt is, hogy a szótár szerint Balassi szókincsében a szűz kifejezés mind a tizenöt esetben i- lyen értelmű: „Testben és lélekben tiszta, szép fiatal lány”. Irreálisnak érzem ezt az értelmezést, hiszen tudván tudjuk, hogy azok között, akikhez vagy akikről versei szólnak, igen kevesen feleltek meg a fenti meghatározás akár első, akár második felének - a többség aligha. (Legfeljebb a szép illett rájuk, ezen nem érdemes vitatkozni.) A szótárétól eltérően ítélem meg a böcsületes címszó jelentését is. Az ott lévő ’Tisztességes, erkölcsileg megbízható’ ugyanis inkább mai szemléletű meghatározása a kifejezésnek. Szerintem azok a „böcsülletes vének”, akik a versben szerepelnek, inkább ’tiszteletre méltó, megbecsült’ öregek. Erre utal egyrészt az, hogy a szövegben „felserdült ifjakkal böcsülletes vének”-et ír a költő, amit így kell érteni: ’felserdült ifjak által megbecsült vének’. A böcsülletes kifejezésnek ’megbecsült, tiszteletre méltó, nagyra értékelt’ jelentését Zrínyinek ilyen szövegei bizonyítják: „nézd, mennyi becsülletes sebeket vettem fel hazámért”; továbbá: „az ki .. vitézebb, a legyen becsülletessebb is az emberek között”, valamint sok-sok ilyen mondat: „szeretettel vettem az Kegyelmed böcsületes levelét”. Sajnos, a TESz. gyakran nem közli a származékszavak jelentését, így onnan nem tudhatjuk a Balassi előtti és korabeli adatok értelmét. De nem is kell máshová menni bizonyíté
