Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - AZ ÍRÓ HAGYATÉKÁBÓL KÖZÖLJÜK - Rácz Olivér: Jiszgádál v’jiszkádás
Az író hagyatékából közöljük RÁCZ OLIVÉR Jiszgádál v’jiszkádás Ötven éve szabadultak fel a hitleri haláltáborok Szívem, ne haragudj rám ezekért a szív- fájdító sorokért: ötven éve adós voltam gyarló önmagomnak ezzel az írással. Nagyon szép asszony volt az én anyósom. Szép és fiatal - hogyne, hiszen amikor örök szerelembe keveredtünk a lányával, szerelmem tizenöt éves volt, én tizenhét. Nagyon szép asszony volt az én anyósom. Fiatal, karcsú, mosolygós, napsugárszőke, kék szemű. És zsidó. Ez akkoriban még nem zavart bennünket, akkori szemléletünkben körülbelül annyi jelentősége volt, mint annak, hogy van, aki a lírát szereti, van, aki a prózát. A zsidókat utóbb a drámára szorították, de ezt akkor még nem észleltük. Talán nem is akartuk észlelni. Kit érdekelt? Osztályunkban például Balázs Géza szőke volt, szeplős, és evangélikus hittanra járt. Pocsatkó Feri magas volt, széles válló, göndör hajú és református. Grosz Jenci szemüveget viselt, egy kicsit hadart, és az ő füzetéből másoltuk ki a házi számtanfeladatokat, mert játszva oldotta meg a legnehezebb egyenleteket, logaritmusos rejtélyeket, mértani görbéket, hiperbolákat, parabolákat. És mellesleg - zsidó volt. De ezt csak olyankor vettük tudomásul, valahányszor a zsidó húsvét, a pészach idején, ünnepélyesen megajándékozott négyöt legjobb cimboráját, közöttük engem is, egy-egy zacskó ízes, ropogós pászkávai.- Szalonnát, kolbászt lehetőleg ne egyetek hozzá - figyelmeztetett bennünket komolyan, miközben átnyújtotta a csemegét —, kóser. Ezt tudomásul vettük, a többi nem érdekelt. Egyébről, amint említettem, talán nem is akartunk tudni. Anyósom sem óhajtott tudni a zsidó lét egyes meglévő tehertételeiről: korán özvegységre jutott - férje, aki emléklapos magyar királyi százados volt az első világháborúban, nagyon fiatalon meghalt. Természetesen ő is zsidó volt. Kivételes jómódot hagyott özvegyére, aki tagja volt minden zsidó és nem zsidó jótékonysági intézménynek, alapítványnak, kulturális mozgalomnak, és kevélyen felülemelkedett minden olyan ostobaságon, mint antiszemitizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus.
