Irodalmi Szemle, 2005

2005/4 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - József Attila versei Flóra, íme, hát megleltem hazámat

Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól

Kettőnk sorsa - Illyés Gyulával - még hosszan bizonytalan maradt. József Attila halála után rágalmak, vádak valósággal elárasztották őt, engem kevésbé nyíltan, de gyűlölet övezett. Mi magunk is - bár lelkifurdalásra, felelősségérzésre nem volt okunk, mégis - szinte menekültünk a nyilvánosság elől. Csak titokban, szorongással tele mertünk találkozni, elhagyott helyeken sétálni, zugkávéházakba beülni. Gyula válópere folyt ugyan, de Muca szenvedése is szinte elviselhetetlenül megrázott, bántott mindkettőnket.

Akkor - 1938-ban - határoztam el, hogy megoldom ezt a fájdalmas, kibírhatatlan helyzetet, elhagyom az országot. Brazíliába megyek gyógypedagógusnak...

* * *

Végül mégis itthon tartott a sorsom.

Összeházasodtunk Illyés Gyulával, teljesen titokban, még a legszűkebb családunk is csak utólag tudott róla. Egy viceházmester s annak asztalossegéd barátja volt a tanúnk, se azelőtt, se azóta nem láttuk őket. Éltünk továbbra is titokban. Közben beköltöztünk a szüleim által építtetett családi ház egyik lakásába. Ámbár ennek a titkos házasságnak nem kis varázsa volt, lassanként lányunk, lka megszületése után mégis elterjedt összetartozásunk, házasságunk híre. így kezdtünk nyilvánosan is nyugodtabban munkánknak, hivatásunknak élni.

(Illyés Gyuláné: József Attila utolsó) hónapjairól. Bp. 1987)

JÓZSEF ATTILA Flóra

1

Hexaméterek

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban ajég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.

Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.

Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!

E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szívemről mint sebről a kötést, te leoldtad - újra bizsergek.

Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény, és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.