Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Pomogáts Béla: Megbékélt lázadó
Száz éve született József Attila zött képviselője és szimbóluma volt. A költemény igen bensőséges módon, mintegy az európai írók közösségének eszméjére utalva (Thomas Mann mellett a nemrégiben meghalt Kosztolányi alakját is felidézve) tett hitet az európai humanizmus hagyományos értékei: az egyéni szabadság és a közösségi szolidaritás mellett, és utasította el a „szörny-államok” zsarnokságát és a zsarnokságok „ordas eszméit”. Bizonyára (az iménti fejtegetések következtében is kijelenthetően) nemcsak a szélsőjobboldali zsarnokságokat és eszméket, hanem a szélsőbaloldaliakat is. De lássuk magának a költeménynek a szövegét: Párnás szavadon át nem üt a zaj - mesélj arról, mi a szép, mi a baj, emelvén szivünk a gyásztól a vágyig. Most temettük el szegény Kosztolányit s az emberségen, mint rajta a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk ordas eszmék, fő-e uj méreg, mely közénk hatol - meddig lesz hely, hol fölolvashatol?... Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek- s mind ember, mert az egyre kevesebb... Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait. JÓZSEF ATTILA ISTENHITE Van József Attilának egy levele, tanárához, Galamb Ödönhöz írta 1923. december 8-án, ebben olvasom a következőket: „Most művészetbeli megújhodás e- lőtt állunk, amit elég keserves lesz keresztülvinni, mert még nincs meg az új etika, ami pedig még Krisztus etikájától is sokban fog különbözni. Én úgy képzelem el, hogy cirka olyan arányban tér el az új testamentumtól, amilyen arányban az uj testamentum az ótól. És ez nem bolondság, ezt én erős hittel hiszem és így vélek eljutni az én életem értelméhez, hogy azután megtaláljam az élet (és a létezés) értelmét. Ez összefügg szervesen az Isten-hittel és itt figyelmeztetem Ödön bátyámat arra az álmomra, amit Makón már elmondtam, hogy én az Istent új és igazi valójában fogom megmutatni.” Lehet, ez nem közönséges ambícióra vall, a költő, szerencsére, később feladta ezt a „legújabb testamentummal” kapcsolatos tervét, arról azonban sohasem mondott le, hogy számot adjon az Istennel (az isteneszmével,